5 gyönyörű magyar arborétum, ahová érdemes elindulni egy őszi hétvégén

A Pécs közelében elterülő arborétumot Pintér János banktisztviselő alapította, aki az 1920-as években kezdett bele a különféle növények telepítésébe. Ma ennek köszönhetően a díszfajoktól kezdve a mediterrán típusú növényeken át a természetes erdőtársulásokig számos növényfajt csodálhatunk meg.

A kertben jelenleg több mint harminc védett faj él, köztük a kizárólag a Mecsek vidékén fellelhető bánáti bazsarózsával. A felső szinten található kilátóponthoz feltétlenül sétáljunk el, hiszen innen csodás panoráma nyílik a lombokra. 

A Zirci Ciszterci Apátsághoz tartozó Zirci Arborétum ad otthont Magyarország legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményének. Területén közel kétszáz cserje- és fafajtát láthatunk, miközben a közepén a Cuha-patak vize folyik keresztül. Az arborétum különleges pontjainak számítanak a patak fölött átívelő kőhidak.

Ha erre járunk, sétálás után érdemes megkóstolnunk a Zirci Apátság Manufaktúra díjnyertes söreit: a levendulás búzasör például egy igazi kuriózumnak számít. 

A Tatától nyolc kilométerre fekvő Agostyáni Arborétum megalakulása az Esterházy-családhoz kapcsolódik. A völgy különleges mikroklímáját Esterházy Móric fedezte fel, az ő kezdeményezésére indult meg az európai vörösfenyők telepítése is.

Ezek ma a kert legidősebb fái közé tartoznak, de mellettük közel háromszáz féle fa és cserje él a területen. Az arborétum emellett 2004 óta közösségi jelentőségű Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Területnek számít, ahol eddig hetvennél is több madárfajt figyeltek meg. 

A Heves vármegyében található Erdőtelki arborétum kialakítását 1985-ben kezdte meg egy dr. Kovács József nevű egyetemi tanár. Területét 1950-ben védetté nyilvánították. Bár az Alföld egyik legmelegebb és legszárazabb területén fekszik, a szomszédos égeres láperdő és a Hanyi-ér közelsége párás mikroklímát biztosít számára.

A botanikus kertben több mint 1200 faj- és cserjefaj él, és itt magasodik hazánk legidősebb és legnagyobb, több mint százéves cukorsüvegfenyője is. 

A Szombathelytől északkeletre elhelyezkedő szelestei arborétumot 1873-ban alapította gróf Festetics Andor, országosan védetté 1952-ben vált.  Érdekesség, hogy az első fenyők a Bécsi Világkiállításról kerültek ide, de Hollandiából és Németországból is hoztk további növényeket.

Az arborétumban több fajból álló fenyvescsoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, egy szelídgesztenyés liget, illetve borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek között sétálhatunk.