2023-09-21
A sarkvidékek megszállottja – 150 éve született Amundsen
Amundsen megszállottan hajszolta az elsőknek járó dicsőséget. Az 1890-es évek végén – egy belga expedíció tagjaként – egy befagyott hajón elsőként teleltek át az Antarktisz közelében, majd jött egy komolyabb elsőség, amikor társaival 1903 és 1906 között végighajózta az Észak-nyugati átjárót. 1910-ben expedíciót szervezett az Északi-sark meghódítására, de miután úgy hírlett – utóbb kiderült, tévesen –, hogy ebben megelőzték őt, titokban a déli pólus felé vette az irányt, méghozzá úgy, hogy ebbe nem avatta be az expedíció támogatóit, de még a legénységet is csak már a tengeren tájékoztatta. Riválisával, Robert Falcon Scott angol felfedezővel őrült hajszában versengtek az elsőségért, hogy kitűzzék nemzetük zászlaját a Déli-sarkon. Végül Amundsen csapata járt sikerrel, ami óriási hírnevet szerzett a felfedezőnek, de kalandvágyát nem hűtötte le: repülővel és léghajóval akarta meghódítani az északi sarkvidéket. A félelmet nem ismerő felfedező végül a Barents-tengerbe veszett repülőjével egy mentőakció közben.
Gyarmatosítók évszázadokon keresztül próbálkoztak azzal, hogy Amerikát észak felől megkerülő hajózható útvonalat találjanak Ázsia felé. Amundsen és hat társa 1903-ban indítottak expedíciót a kanadai sarki vizeken, és a Gjøa nevű hajón három év alatt jutottak át az Északnyugati átjárón. Útjuk során kapcsolatba kerültek inuit őslakosokkal, akiktől Amundsen elsajátította a sarkvidéki életmódot.
Első a Déli-sarkon
Amundsen és csapata majd egy évvel az antarktiszi partraszállása után, 1911. december 14-én érte el a Déli-sarkot, ezzel mindössze 35 nappal megelőzve angol riválisát, Scottot. Sikere az előre kiépített raktáraknak, illetve a több tucat szánhúzó kutyának volt köszönhető – amelyek táplálékul is szolgáltak a felfedezőknek. Beárnyékolta a norvég dicsőségét, hogy Scott nem élte túl az expedíciót.
Repülés a sarkvidéken
Amundsen az északi sarkvidéken is elsőséghez akart jutni. Először repülőgéppel próbálta elérni az Északi-sarkot, de 1925- ben mindössze az északi szélesség 87° 44'-ig jutott társaival. Majd 1926-ban a Spitzbergák és Alaszka közötti háromnapos út alatt – valószínűleg elsőként – átrepültek az Északi-sark fölött Norge nevű léghajójukkal.
Fridtjof Nansen Grönlandot átszelő expedíciójának hatására döntött úgy Amundsen, hogy életét a felfedezésnek szenteli. Példaképétől kérte kölcsön a Fram nevű hajót 1910-es expedíciójához, azonban Nansent sem avatta be, hogy az Északi- helyett a Déli-sark meghódítására indul.
Fram Museum
A sarkvidéki expedícióknak és a norvég kutatóknak szentelt oslói múzeum központi eleme a Fram, amellyel Amundsen eljutott az Antarktiszig, és amelynek terébe belépve megismerhetjük a tengerészek életét. De itt állították ki a Gjøa nevű hajót is, amelyen Amundsen átszelte az Északnyugati átjárót.
Emlékház Uranienborgban
Amundsen oslói háza több volt mint otthon, egyfajta műveleti bázis volt, ahol megtervezte és előkészítette utazásait. Ebből a ma emlékházként működő otthonból indult a számára is végzetesnek bizonyuló mentőexpedícióra 1928-ban.
Hazatért hajóroncs
Amundsent csődbe vitték méregdrága expedíciói, 1926-ban el kellett adnia még Maud nevű hajóját is, azt, amellyel feltérképezte a Jeges-tengert. A legendás hajó végül 1930-ban süllyedt el az Északnyugati átjáróban, de majd száz év múlva kiemelték, és 2018-ban hazatért Norvégiába.
Kié az Antarktisz?
Az Antarktisz egyes részeire jelenleg hét országnak (Norvégia, Egyesült Királyság, Franciaország, Chile, Argentína, Új-Zéland és Ausztrália) van el nem ismert területi igénye, ugyanakkor egy 1961-es egyezmény alapján a földrészen tudományos kutatóállomást bármely ország létesíthet.
