2023-10-11
Budapest a legszennyezettebb levegőjű városok között
A The World Air Quality Project oldalán valós idejű térképen nézhetjük meg, milyen annak a városnak a levegője, ahol vagyunk vagy ahova utazunk, költözünk. Hogy ez miért fontos? A levegő szennyezettsége nemcsak hosszútávon árt a környezetnek, hanem egyénenként is súlyos károkat okoz. Ha sokáig élsz, utazgatsz olyan helyen, ami a térkép szerint piros, lila, vagy barna, azaz veszélyesen szennyezett zónába esik, akkor a tüdőd is károsodhat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a városi légszennyezés évente hétmillió ember halálát okozza világszerte – a szén-dioxid és más mérgező anyagok kibocsátását éppen ezért sürgősen csökkenteni kellene. A legszennyezettebb városok Hongkong, Sanghaj, Delhi és még több indiai város, de a Közel-Keleten is sok városban túl nagy a szmog.
A világjárvány alatt a lezárások egy időre szinte megszüntették a forgalomból, termelésből eredő károsanyag-kibocsátást, ezzel pedig fellebbentették a szmogtakarót a világ legnagyobb városairól. 2020-ban tehát a karantén és a kijárási tilalom miatt jó folyamatok is elindultak, hiszen a mérések szerint 2020 és 2021 között tíz európai fővárosban is csökkent a szmog: Athén levegőjében egyharmadával, Dublin levegőjében negyedével lett kevesebb a szennyező anyag.
Fotó: Shutterstock
Sajnos nem minden városban indult el ez a pozitív folyamat: Reykjavík levegője csaknem 14%-kal lett koszosabb 2019 és 2021 között, míg Budapesté 12%-kal lett szmogosabb.
Az érme másik oldalán ugyanakkor Madrid, Tallinn, Pozsony, Varsó és Oslo is szennyezettebb, mint a járvány előtt. Persze ez becsapós adat, hiszen még így is sokkal tisztább levegőjű városokról van szó, mint amilyen például Athén. Szerencsére Budapesten is vannak változások, sokkal többen bicikliznek a városban, mint valaha, lehet elektromos kerékpárra pályázni, és a frissen átadott, megszépült pesti alsó rakpart belvárosi szakasza örökre autómentes lesz.
Határértékek
Az Air Quality Index (levegőminőségi index) számos káros légszennyező anyag mérésén alapul: kétféle por (PM2,5 és PM10 – a mikrométerben mért átmérőjükről nevezték el), valamint az ózon, nitrogén-dioxid, kén-dioxid és szén-monoxid mennyiségén.
A rendszer egy 0-tól 500-ig terjedő skálán lévő számra fordítja az értéket, az értékeket pedig hat csoportba sorolják (minél magasabb az érték, annál rosszabb a levegőminőség):
- a zöld jó (0-50)
- a sárga közepes (51-100)
- a narancs egészségtelen az arra érzékeny csoportok számára (101-150)
- a piros egészségtelen mindenkinek (151-200)
- a lila nagyon egészségtelen (201-300)
- a barna nagyon veszélyes (301 és felette)
Illusztráció: The World Air Quality Project
