2023-09-11
Karácsony előtt megismétlődik a betlehemi csillagállás
A Jupiter és a Szaturnusz hosszabb ideig kering a Nap körül (Jupiter 11,9 év, a Szaturnusz pedig 29,5 év alatt kerüli meg), mint a naprendszer belső bolygói, ráadásul pályájuk sem fedi egymást így nagyon ritkán, 20 évente kerülnek egymáshoz közel. Ennyire szoros találkozásra, ami a mai napon, vagyis december 21-én várható, évezredekig kell várnunk – a Földről nézve a két bolygó egymás takarásában lesz, így felerősítik egymás fényét. Ilyen „összeolvadásra", azaz a két bolygóóriás közelségére 1623 óta nem került sor, legközelebb pedig 2080. március 15-én fordul majd csak elő.
A csillagászatban ezt a csillagászati képet betlehemi vagy karácsonyi csillagnak is szokták nevezni, hiszen a két bolygó összeér, és így olyan, mintha egy nagyobb égitest lenne – itt jön be a Biblia története, miszerint Jézus Krisztus születését egy erős fényű csillag adta hírül.
József Attila a Betlehemi királyokban „lángos" csillagnak nevezi:
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!
...
Az évszázadok során csillagászok és történészek hada foglalkozott ezzel az égi jelenséggel, mert biztosak voltak benne, hogy egy nagyon ritka és látványos csillagot vagy együttállást láthattak a Bibliában leírtak alapján. Egy régi értelmezés szerint abból következtettek a napkeleti bölcsek Jézus megszületésére, hogy a Jupiter a királyok bolygója, a Szaturnuszt pedig a zsidóság bolygójának tartották, míg az akkor ragyogó Halak csillagkép a születés szimbóluma.
Tehát december 21-én alkonyatkor, illetve kora este olyan égi esemény vár ránk, amelyre utoljára 1623-ban, vagyis közel 400 éve volt példa.
A bolygópáros keleti határunknál 18:10-kor, Budapesten 18:20-kor, a nyugati országhatárnál 18:30-kor nyugszik majd le.
