Arany hullik az Antarktisz jegére, mégsem lehet összegyűjteni
Mount Erebus, Antarktisz
Fotó: ENVIROSENSE, Shutterstock

2026-10-24

Arany hullik az Antarktisz jegére, mégsem lehet összegyűjteni

Az Antarktisz egyik aktív vulkánjából a becslések szerint naponta 60-80 gramm arany jut a levegőbe, apró részecskék formájában, amit a szél akár nagy távolságokra is elsodorhat. A Mount Erebus azonban nem csak emiatt különleges: jégtakarója alatt szokatlan élőközösségeket fedeztek fel, a hegyhez pedig a repüléstörténet egyik súlyos katasztrófája is kapcsolódik.

Az Antarktisz partjainál, a Ross-szigeten magasodik a Mount Erebus, a Föld legdélebben fekvő aktív vulkánja. Kráterében egy tartósan fennmaradó lávató található, amelynek működését legalább 1972 óta dokumentálják. A folyékony kőzet jelenléte különös ellentétben áll a hegyet borító hóval és jéggel, a vulkán azonban ennél is meglepőbb jelenségeket tartogat.

A Mount Erebusból ugyanis naponta több tíz grammnyi arany is távozhat a vulkáni gázokkal együtt.
Image
Mount Erebus, Antarktisz
Fotó: polarman, Shutterstock
Hogyan?

A rendkívül magas hőmérsékleten az arany egy része a vulkáni gázokkal együtt távozhat, majd a felszínre jutva, a lehűlés hatására apró, szilárd részecskékké alakulhat.

Ezek az aranyrészecskék szabad szemmel gyakorlatilag láthatatlanok: méretük mindössze néhány tíz mikrométer, vagyis kisebbek egy emberi hajszál vastagságánál. A szél ráadásul messzire sodorhatja őket, a vulkánból származó aranyat akár ezer kilométeres távolságban is kimutatták. A nemesfém összegyűjtése így a rendkívül apró részecskék és a szélsőséges körülmények miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

Image
Jégbarlang, Mount Erebus, Antarktisz
Fotó: Felipe Mahecha, Shutterstock
Különleges élővilág rejtőzik a jég alatt

A vulkáni tevékenység nem csupán a levegőbe jutó aranyrészecskék révén formálja a környezetet. A felszálló forró gázok és a gőz a jégtakaró alatt is üregeket alakítottak ki, amelyekben a hőmérséklet jóval magasabb lehet, mint a fagyos felszínen. Egyes jégbarlangokban akár 25 Celsius-fokot is mértek.

A melegebb, elszigetelt környezet sajátos életfeltételeket teremt. Az Erebus környékének geotermikus élőhelyein a kutatók olyan gombákat és cianobaktériumokat is vizsgáltak, amelyek genetikai jellemzői jelentősen eltérhetnek a más területekről ismert élőlényekétől. A szélsőséges környezet és az élőhelyek elszigeteltsége miatt a vulkán a mikrobiológiai kutatások számára is különösen érdekes.

Tragikus katasztrófa helyszíne

A Mount Erebushoz azonban egy súlyos tragédia emléke is kötődik. 1979. november 28-án az Air New Zealand egyik járata 257 emberrel a fedélzetén indult városnéző repülésre az Antarktisz fölé. Az út azonban végzetes fordulatot vett.

A repülőgép navigációs rendszerébe olyan útvonaladatokat töltöttek fel, amelyekről a személyzet nem kapott megfelelő tájékoztatást. A pilóták ezért azt hitték, hogy a Ross-sziget közelében húzódó, sík jégfelszín fölött repülnek, miközben a gép valójában a Mount Erebus felé tartott.

A helyzetet tovább súlyosbította az úgynevezett whiteout jelenség: a hóval borított felszín és a felhős égbolt szinte egybeolvadt, így a pilóták nem tudták megfelelően érzékelni a terep emelkedését. Bár a földközelségre figyelmeztető rendszer jelezte a veszélyt, már nem maradt elegendő idő a becsapódás elkerülésére.

A repülőgép végül a vulkán oldalának ütközött, és mind a 257 ember életét vesztette. A katasztrófát követően nagyszabású művelet indult az áldozatok felkutatására és azonosítására, a mentőcsapatok munkáját azonban jelentősen megnehezítették az antarktiszi körülmények. A repülőgép roncsainak egy része azóta is a hegy jeges lejtőin található.

(hamuesgyemant.hu)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!