2026-09-21
Gyógyvíz, sós tavak és málló paloták: 6 fürdőváros a Kárpát-medencében
A Kárpát-medence számos fürdővárosa az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte fénykorát, amikor gyógyvizeik és elegáns fürdőépületeik tették őket keresett üdülőhelyekké. Az elmúlt évszázad sok helyen nyomot hagyott rajtuk, több történelmi fürdő azonban ma is működik, hol felújítva, hol kissé megkopott pompával. Hat olyan helyet mutatunk, ahol a gyógyvízhez ma is különleges történelmi környezet társul.

Talán sehol sem olyan látványos az egykori pompa és az enyészet találkozása, mint Herkulesfürdőn. A Cserna völgyének termálforrásait már a rómaiak is ismerték és használták, a település igazi fénykora azonban a Habsburg-időszakra esett.
A 18. századtól sorra épültek a fürdőházak és szállodák, később pedig Ferenc József és Erzsébet királyné is megfordult itt. Bár néhány termálfürdő ma is működik, a település összképe még mindig messze van egykori pompájától.

Borszék évszázadok óta elsősorban magas vastartalmú, ásványi anyagokban gazdag gyógyvizéről ismert, amely messze földön híressé tette a települést. Kevésbé közismert, hogy a 19. századra jelentős fürdőhellyé is vált.
A 20. század második felében, majd a rendszerváltást követően sokat veszített korábbi rangjából, az utóbbi években azonban ismét komoly fejlesztések indultak. A több mint 3 ezer négyzetméteres Fontana Spa & Balneo medencékkel, szaunákkal és gyógykezelésekkel élesztette újjá a helyi fürdőkultúrát, így Borszék ma ismét jóval többet kínál az ásványvíznél.
Erdély másik klasszikus fürdőhelyén 1842-ben alapították meg a gyógyfürdőt. Tusnádfürdő ásványvizei és természetes szén-dioxid-feltörései, vagyis mofettái régóta vonzzák a vendégeket. A település nagy szállodái az 1970-es években épültek, a rendszerváltás után azonban a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt visszaesés következett.
Románia legkisebb népességű városa azóta ismét fontos fürdő- és wellnessközponttá vált. A Csukás-tó melletti élményfürdő mellett a Tusnad Wellness is a település megújuló fürdőkultúráját erősíti.

A Monarchia fürdőépítészetének egyik legszebb példáját Palicson találjuk. A tóparti üdülőhely szecessziós arculatát többek között az 1912-ben átadott Víztorony és a Nagyterasz határozza meg. A díszes faelemekkel, népművészeti motívumokkal és kerámiákkal kialakított környezet ma is őrzi a századelő hangulatát.
A fürdőzés hagyománya közben új formában él tovább: az Aquapark Palić egész évben működő beltéri medencékkel és wellnessrészleggel várja a látogatókat.

Vizakna egészen más miatt került a listára. A Nagyszeben közelében fekvő település alatt évszázadokon át sót bányásztak, az egykori tárnák egy része azonban idővel vízzel telt meg. Az utolsó sóbányát 1931-ben zárták be, helyén később szintén tó alakult ki.
Így jöttek létre azok a rendkívül sós, gyógyiszapban gazdag tavak, amelyekre később a helyi fürdőélet is épült. A természetes fürdőhelyek elsősorban a nyári hónapokban látogathatók, időjárástól függően.

Lipik a 19. század végére Európa ismert fürdőhelyei közé emelkedett, parkjában szállodák, fürdők és elegáns közösségi épületek sorakoztak. Az 1991-es horvátországi háború azonban súlyosan megrongálta a várost és történelmi fürdőnegyedét.
Az elmúlt években fokozatosan megindult a helyreállítás. A Toplice Lipik ma is működik, beltéri termálmedencével várja a vendégeket, miközben a történelmi Narodne kupke felújítása továbbra is tart.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!


