Erdély legszebb tavai: 5 különleges vízparti kirándulóhely a Gyilkos-tavon túl
Szent Anna-tó
Fotó: Oanea/Shutterstock

2026-06-22

Erdély legszebb tavai: 5 különleges vízparti kirándulóhely a Gyilkos-tavon túl

Egy erdélyi utazás során szinte megkerülhetetlenek a térség természeti látnivalói. A számos sziklaformáció és erdős vidék mellett a tavak is meghatározó részei a vidék vonzerejének. A Gyilkos-tavat aligha kell bemutatni, ám messze nem ez az egyetlen állóvíz, amely miatt érdemes útra kelni: Erdély legszebb tavai között akadnak legendákkal övezett, gyógyhatásukról ismert és egészen különleges fekvésű kirándulóhelyek is.

Kék-tó
Image
Kék-tó
Fotó: Herman Vlad/Shutterstock

Erdély északi részén, Felsőbánya közelében rejtőzik a Kék-tó, amely kétségkívül az ország egyik legkülönlegesebb tava. Az egykori bányaterületen az 1920-as években alakult ki, amikor egy bánya beomlása után a krátert lassan feltöltötte az esővíz.

A tó legnagyobb érdekessége, hogy a vízben található rézszulfát, valamint a napsütés, a hőmérséklet és a szél hatására időnként változtatja a színét: tavasszal inkább kékes árnyalatokban, nyáron pedig gyakran sötétzöldben tündököl. A nagyjából fél hektáros tó 1977 óta természetvédelmi terület, Felsőbányáról egy körülbelül 30 perces túrával érhető el.

A környéken a Hajnalok hasadása barlangot és a Limpedea bazaltoszlopait is érdemes felkeresni, ha pedig kiépítettebb pihenőhelyet keresnénk, a közeli Firiza-tó lehet jó kiegészítő program.

Rétyi-tó
Image
Rétyi-tó
Fotó: Cristian Ispas/Shutterstock

A Kovászna megyei Rétyi-tó Orbaiszék legnagyobb tava, területe mintegy 23 hektár. A mesterségesen duzzasztott Feketeügyből alakult ki, a Kovászna-patak torkolatánál, így jó választás lehet azoknak, akik Székelyföldön keresnek könnyebben megközelíthető, nyugodtabb vízparti helyszínt. A tó környezetét az 1896-ban telepített millenniumi fenyves teszi karakteressé, amely emlékerdőként is ismert. Sepsiszentgyörgy és Kovászna környékével összekötve könnyen beilleszthető egy egynapos programba.

Békási-víztározó
Image
Békási-víztározó
Fotó: hecke61/Shutterstock

A Békási-víztározó Románia legnagyobb mesterséges tava, amelyet a Békási-gát megépítésével hoztak létre a Beszterce folyón. Bár földrajzilag már Erdély határvidékéhez, Neamț megye moldvai oldalához kötődik, sokan az erdélyi utazások egyik látványos kitérőjeként tartják számon. Eredetileg a vízenergia-termelésben játszott szerepet, mára azonban az egyik legszebb hegyvidéki kirándulóhellyé vált a térségben: a tavat meredek hegyoldalak, erdők és öblök veszik körül, a látképet pedig a Csalhó-hegység uralja.

A víztározó egyes részei akár 90 méternél is mélyebbek lehetnek, partvonala kanyargós, ezért több pontjáról egészen más arcát mutatja. A tó környékén csónakázni, horgászni és túrázni is lehet. Itt járva kihagyhatatlan programelem a Békás-szoros meglátogatása, bár fontos tudni, hogy a híres mészkőszurdok közel két óra autóútra található a víztározótól.

Szent Anna-tó
Image
Szent Anna-tó
Fotó: Botond Horvath/Shutterstock

A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legismertebb természeti látványossága, és Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni krátertava. A Csomád-hegység egyik kráterében, 946 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a másik kráterben pedig a Mohos-tőzegláp található.

A tó különleges fekvése miatt már az első percekben leveszi a lábáról az utazókat: az egyik parkolótól nagyjából egy kilométeres sétával bukkan elő a fák közül a víztükör. A tóban már évek óta tilos fürdeni, de csónakázni lehet rajta és természetesen körbe is sétálhatjuk. Visszafele érinthetjük a Szent Anna-kápolnát, illetve vezetett túrával a már említett Mohos-tőzeglápot is felfedezhetjük.

Medve-tó
Image
Medve-tó
Fotó: Botond Horvath/Shutterstock

Szováta legismertebb látványossága a Medve-tó, amelyet a világ legnagyobb és Közép-Európa egyetlen természetes heliotermikus sós vizű tavaként tartanak számon. A Görgényi-havasok nyugati részén, a Cseresznyés-hegy lábánál fekszik, 502 méteres magasságban. A tó 1875-ben, egy felhőszakadás után kezdett kialakulni, amikor a környékbeli patakok vize a sórétegek fölött megrekedt. A felszínen maradó édesvíz szigetelőrétegként működik, alatta pedig a sósabb víz a napsütés hatására felmelegszik: ez adja a tó híres heliotermikus jelenségét.

A Medve-tó vizét és iszapját többféle kezeléshez használják, így Szováta a 20. század elejétől ismert fürdőhellyé vált. A tó nyári szezonja általában június végétől szeptember végéig tart, a fürdőzés ideje viszont a magas sótartalom miatt korlátozott, és napközben több pihenőidőt is tartanak. Az utóbbi évtizedekben azonban a tó mélyebb rétegei hűvösebbé váltak: ezt részben a tóba érkező hidegebb édesvíz, részben a fürdőzők által felkavart vízrétegek okozhatják.

Aki nem fürdőzni érkezik, annak is érdemes körbesétálni a tavat, felfedezni a környező kisebb sós tavakat, majd végigmenni a városközpont és a tó közötti sétányon, ahol üzletek, kávézók és helyi termékeket kínáló bódék sorakoznak.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!