Hollandia Velencéje úgy fest, mintha egy mesekönyvből lépett volna ki

Giethoornban a holland vidéki idill egészen szokatlan formában jelenik meg: a nádfedeles házak között csatornák kanyarognak, az utcák helyét sok helyen vízi útvonalak veszik át. Az ország északkeleti részén fekvő faluban mindössze 2800 ember él, történelmi központjában pedig gyakorlatilag nincsenek autóutak, ezért a közlekedés nagy részét csónakokkal oldják meg.

Giethoornt Amszterdamból nagyjából másfél órás autóúttal lehet elérni, a látvány pedig hamar érthetővé teszi, miért vált a település Hollandia egyik legismertebb falujává. Az autók hiánya miatt egy átlagos napon a forgalom zaja sem töri meg a nyugalmat, nyáron azonban rengeteg turista keresi fel a falut, ilyenkor az elektromos turistahajók halk zaja is hozzátartozik az összképhez.

Giethoorn története a 13. századig nyúlik vissza, amikor a területre érkező telepesek tőzegkitermelésbe kezdtek. A munka nyomán egyre nagyobb árkok és vízfelületek alakultak ki, amelyek idővel összekapcsolódtak, létrehozva azt a csatornarendszert, amely ma a falu védjegyének számít.

A település neve a hagyomány szerint a „Geytenhorn” kifejezésből ered, amely kecskeszarvat jelent. A legenda úgy tartja, hogy az első telepesek számos kecskeszarvat találtak a környéken, amelyeket egy 12. századi árvíz sodorhatott ide.

Giethoorn legismertebb látnivalója maga a csatornarendszer. A vízi utak mentén sorakozó házak többsége a hagyományos holland építészetet idézi: a nádfedeles tetők, a gondozott kertek és a virágokkal díszített homlokzatok olyan hangulatot teremtenek, amely miatt Giethoorn gyakran szerepel a világ legszebb falvait bemutató összeállításokban.

A település különlegességéhez a hidak is hozzátartoznak: a csatornák által szigetekre tagolt falurészeket összesen 176 átjáró kapcsolja össze.

Bár a legtöbb látogató a csatornák miatt érkezik, a település kulturális látnivalókat is kínál. A Museum Giethoorn 't Olde Maat Uus egy eredeti parasztházban mutatja be, hogyan éltek a helyiek a 19. és a 20. század fordulóján. A közeli De Oude Aarde Múzeumban a geológiáról tanulhatunk, de a település hagyományos épületei önmagukban is érdekes betekintést nyújtanak a vidék múltjába.

Giethoorn különlegességét az épített örökség mellett a környező táj is erősíti. A település közvetlen közelében található a Weerribben–Wieden Nemzeti Park, Hollandia egyik legfontosabb vizes élőhelye. A mocsarak, nádasok, tavak és csatornák labirintusa számos madárfajnak ad otthont, ezért a környék különösen népszerű a természetjárók, a kajakosok és a madármegfigyelők körében. A nemzeti parkban több száz kilométernyi vízi és szárazföldi útvonal várja a látogatókat.

Giethoorn egész évben látogatható, de a legtöbben tavasszal és nyáron érkeznek. Tavasszal a virágzó kertek, nyáron a csónakázási lehetőségek adják a fő vonzerőt. Ősszel aranysárga lombok szegélyezik a csatornákat, fagyos teleken pedig, ha a víz biztonságosan befagy, a helyiek és a turisták korcsolyával is felfedezhetik a települést.

A „holland Velence” elnevezés kétségtelenül hangzatos, Giethoorn azonban jóval több egy velencei hasonmásnál. Története, különleges csatornarendszere és természeti környezete együtt teszik Hollandia egyik legemlékezetesebb úti céljává.

(Express)