A világ legdurvább útvonalai az óceánjárók számára

Hajóra szállni a nyaralás során fantasztikus élmény lehet – már amennyiben kellemes vizeken visz keresztül az utunk. A hajótársaságoknak persze nem érdeke, hogy olyan útvonalakon vigyék végig utasaikat, amelyek felfordíthatják a gyomrukat, ugyanakkor van néhány szakasz a tengereken, óceánokon, ahol alapjába véve kicsit rázósabb útra számíthatunk.

Általánosságban elmondható, hogy az óceánokon nagyobb eséllyel tapasztalhatunk durvább körülményeket, mint a tengereken. Ez azért van, mert az óceánok jóval nagyobb területet ölelnek fel, ennélfogva kevesebb a hullámokat kordában tartó szárazföld is.

A legrázósabb utakra így két útvonalon számíthatnak az óceánjárók: a transzatlanti, illetve a transz-csendes-óceáni kirándulásokon. Előbbi esetében érdemes a tavaszi és nyári időszakban utazni, utóbbinál viszont szerint nehéz belőni, hogy mikor lehet rázós útban részünk.

Vizek találkozásai

Szintén nem kell meglepődnünk a nagyobb hullámokon akkor, ha olyan hajóra szállunk fel, ami két víz találkozási pontján át visz minket – az ilyen területeken ugyanis szinte minden esetben zavaros a tenger vagy az óceán.

Ilyen például a Dél-Amerika legdélebbi pontja (Horn-fok) és az Antarktisz között található Drake-átjáró, melyet spanyol nyelven Hoces-tengernek neveznek. A szoros egy angol tengerészről, Sir Francis Drakeről kapta a nevét, aki a Magellán-szoroson keresztül próbálta megkerülni Dél-Amerikát, ám megmaradt hajóit egy vihar igencsak délre sodorta a 16. század vége felé. Ezen a területen a víz szinte mindig durva, amivel az Antarktiszra közlekedő hajóknak rendre meg kell küzdeniük.

Hasonlóan háborgó pontnak számít az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán „találkozópontja". Az afrikai kontinens déli részén található Jóreménység-fok sem biztosít ideális körülményeket a hajókázásra, ugyanis a meleg és a hideg áramlatok találkozása miatt gyakran durva hullámokat lehet tapasztalni.

Persze nem véletlenül hajókáznak annyian egyes helyeken: A világ 5 távoli pontja, ami egy hajós utazás során fedi fel az igazi arcát

Shutterstock

Ausztrália és Új-Zéland között is van néhány hely, amit a tengeribetegek nem fognak szeretni. A Tasmánia és Ausztrália között húzódó Bass-szorosnál, illetve az Új-Zéland és Ausztrália között elterülő Tasmán-tengernél sem kell meglepődnünk, ha egy kicsit rázósabb az út annál, amit elképzeltünk.

Ugyan Alaszka területén számos útvonalon kellemes, sima vizekre számíthatunk, az Alaszkai-öböl kivételt jelent. Itt főleg szeptembertől kezdve lehet turbulenciával számolni.

Fotó: Victor Smits / Unsplash

Szezonális nehézségek

Az óceánjárók életét nagyban befolyásolja az, hogy éppen milyen hónapban, időszakban vágnak neki a vizeknek. A Bahamákon, Bermudán, Mexikónál és a Karib-térségben ugyan kétségkívül életre szóló élmény lehet hajókázni, ám a nagyjából júniustól november végéig tartó hurrikán-szezon könnyedén befolyásolhatja az útvonalat. Persze ritka, hogy emiatt egy-egy társaság teljesen eltörölje a programot, ám az lehetséges, hogy az időjárási tényezőket figyelembe véve jócskán megváltoztatják az útvonalat.

Fotó: Hugh Whyte / Unsplash

A Földközi-tengeren ezzel szemben a legideálisabb az, ha tavasszal és nyáron hajókázunk. Ilyenkor a víz általában csendes, míg az őszi-téli időszakban indított járatokon nagyobb eséllyel tapasztalhatunk erős hullámokat.

Fotó: Unsplash/Vidar Nordli-Mathisen

Ez is érdekelhet: Olaszország 5 legjobb úti célja, ha egy jót hajókáznál a nyáron

Ázsia különböző térségei számára nem ismeretlenek a hurrikánok, tájfunok. Ezek a szárazföldeken is rendre tudnak katasztrófákat okozni, nem beszélve a vízen. Kína, Japán, a Fülöp-szigetek és Dél-Korea környékén például nagyon figyelnek az időjárási körülményekre a hajótársaságok a nagyjából május és október közti tájfun-szezonban.