Egy kopár sziget, ahol 20 ember és egymillió madár lakik Egy kopár sziget, ahol 20 ember és egymillió madár lakik
Fotó: Shutterstock

2024-12-15

  • Drive
  • Úti cél
  • Egy kopár sziget, ahol 20 ember és egymillió madár lakik

Egy kopár sziget, ahol 20 ember és egymillió madár lakik

Az Izland északi partjaitól mintegy 40 kilométerre fekvő Grímsey Európa egyik legtávolabbi településének és egy virágzó tengeri madárpopulációnak is otthont ad.

A mindössze 6,5 négyzetkilométeres földdarab Izland legészakibb pontja, ami egyúttal már a sarkkörön is túllóg. 1931-ig Grímseyre csak egy kis hajón lehetett eljutni, ami évente kétszer szállított leveleket oda. Napjainkban Akureyri városából 20 perces repülő- és Dalvík falujából háromórás kompjáratok viszik a kalandvágyó turistákat erre a sziklás, távoli szigetre – amely az egyébként is csodálatos Izland legjavát tartogatja látogatói számára.

Európa egyik legkietlenebb régiója azonban tartogat meglepetéseket, hiszen hihetetlenül változatos élővilággal lehet találkozni

A hatalmas puffinpopuláción (vagy: lundapopuláción) kívül fekete lábú cickányok, túzokok és gyurgyalagok – valamint szabadon élő izlandi lovak és juhok – is fellelhetőek a szigeten. Becslések szerint közel ötvenezerszer nagyobb a madárállomány, mint az állandó lakosok száma.

„Tudom, hogy hihetetlen, de mindössze húszan élünk a szigeten teljes munkaidőben”

A nem mindennapi sziget

 – idézi a BBC az egyik helyi lakost.

„Varázslat lengi körbe a szigetet. A természet nagyon karakteres: télen a sötétséggel együtt jön az északi fény, a csillagok és a viharok. Tavasszal pedig megérkezik a napsütés és a tengernyi madár"

 – folytatta az idegenvezetőként is dolgozó  Halla Ingolfsdottir. A kicsinyke sziget körülményei valóban nem a szokványosak. Míg Izland nagyrésze erőteljesen támaszkodik a geotermikus és megújuló energiára, Grímsey olyan távoli, hogy nincs bekötve az országos áramhálózatba. Ehelyett az egész sziget egyetlen dízelüzemű generátorral működik.

De nem ez az egyetlen furcsaság: nincs kórház, orvos, sőt még rendőrőrs sem. Ingolfsdottir elárulta, hogy vészhelyzet esetére a parti őrség és a mentőszolgálat képezte ki a sziget lakóit. Egészségügyi ellátás pedig három hetente érkezik hozzájuk. A helyet mégis igencsak nagy becsben tartják a mindenkori lakosok; Ólafur norvég király például már 1024-ben meg akarta vásárolni az apró ékszerdobozt, az akkori helyi vezetők azonban elutasították, mivel úgy vélték, hogy a sziget túl értékes ahhoz, hogy lemondjanak róla – köszönhetően elsősorban hal- és madárbőségének.

Decembertől egészen február közepéig Grimseyt befedi a sarki éjszaka sötétsége. Ezt a problémát azonban elég könnyen megoldják:

„Korán elkezdjük a karácsonyi díszítést. Olyan ez a hely télen, mint egy kis karácsonyi város, és egészen februárig le sem vesszük a fényáradatot". Ami a hely jövőjét illeti, Ingolfsdottir szerint már 2025 nyarára terveznek néhány új fejlesztést – többek között egy menedékhelyet írók és más kreatív munkát végzők számára. Ezzel kapcsolatban egy sor meglévő házat újítanak fel, hogy azok hosszabb távú tartózkodásra is alkalmasak legyenek.

Kiemelte: senki sem akar tömegturizmust a szigetre.

Az egyik dolog, amit szeretek Grímseyben, az az, hogy mennyire személyes, és ezért fontos, hogy korlátozzuk, hányan jöhetnek ide. Ez olyasmi, amelyet a sziget a kezdetektől fogva jól csinál, és amelyet Izland többi részének is tudomásul kellene vennie, mielőtt túl késő lenne.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!