Ezt a különleges lengyel falut a gólyák uralják

Żywkowo története a második világháború után alakult át, amikor a korábbi kelet-poroszországi német lakosságot kitelepítették, és helyükre délkelet-lengyelországi ruszinok, a Łemkiek érkeztek. Akkoriban 145-en települtek be, ám mára alig húszan maradtak. Az itt élő gólyák azonban hűségesek: a háztetőkön, oszlopokon és külön kiépített peronokon több mint 50 fészek található, amelyekből 35–40 minden évben benépesül – írja a Sokszínű Vidék.

Jól mutatja a gólyák fölényét, hogy a falu lélekszáma 19 fő, míg idén 33 madár fészkelt.

A helyiek szerint a település varázsa a tájban és a nyugalomban rejlik. Bożena asszony, aki szintén a faluban él, így fogalmazott a gólyák jelenlétét illetően: 

„A fehér gólya szereti az embereket és a békét, de szüksége van vizes élőhelyekre, folyókra és árterekre is, amelyek a faluban mind megtalálhatók. A mezőgazdaság szintén a madarak hasznára válik, hiszen kaszáláskor a madarak a munkagépek nyomában keresik a zsákmányt."

Żywkowo az 1990-es évektől vált hivatalosan is „gólyafaluvá”. Azóta kilátótorony is épült, ahonnan tucatnyi fészket lehet megfigyelni, de működik egy kisebb gólyamúzeum is, és minden évben kulturális fesztivált rendeznek, amely egyre több érdeklődőt vonz. A helyiek szerint az életük sokat változott, mióta a falu turistacélponttá vált, de nem bánják: szeretik, hogy találkozhatnak új emberekkel.

Mint mondják, itt nem az ébresztőóra kelti reggel az embert, hanem a napfény. A lakosok ma is nagyrészt teheneket és csirkéket tartanak, maguk gyűjtik a tojásokat, és olyan életet élnek, ami különleges tapasztalás lehet a városból érkezőknek.