Csak hajóval érhető el ez a hegyek közé zárt falu, ahol évszázadok óta saját nyelvet beszélnek

A világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, a Hormuzi-szoros partján, kopár hegyek és a tenger közé szorulva bújik meg Kumzar. A Muszandam-félsziget északi csücskében fekvő településre még ma sem vezet közút, ezért a látogatók jellemzően hajóval érkeznek Khasabból. Motorcsónakkal nagyjából egy óra alatt lehet eljutni a faluba.

A település látványa is szokatlan: a meredek hegyoldalak szinte közvetlenül a tengerből emelkednek ki, a házak pedig egy keskeny partszakaszon sorakoznak. A falu történetét és mindennapjait évszázadokon át meghatározta a tenger közelsége. A halászat ma is a helyiek egyik legfontosabb megélhetési forrása, különösen a szardínia- és tonhalhalászatnak van nagy hagyománya.

A közúti kapcsolat hiánya ellenére Kumzar ma már több alapvető szolgáltatással rendelkezik: iskola, üzletek és mecsetek is működnek a faluban. A helyiek megélhetésében a halászat mellett a kecsketartás is szerepet kap.

A téli szardíniaszezont követően Kumzar szinte teljesen kiürül. Április végén vagy május elején a lakosok hajóra szállnak, és Khasabba költöznek, ahol a nyár jelentős részét töltik. A városban külön negyed is kialakult számukra: sokan a tengerpart közelében fekvő Harat al-Kumzari területén élnek ezekben a hónapokban.

A szezonális költözéshez a megélhetés is szorosan kapcsolódik. A szardíniahalászat fő időszaka a hűvösebb hónapokra esik, Khasab környékén pedig nyáron érnek be a datolyák. A kumzariak közül sokan a költözést követően a datolyaültetvényeken dolgoznak és részt vesznek a termés betakarításában.

A forró időszak végével aztán ismét visszatérnek Kumzarba, ahol kezdetét veszi a következő halászati szezon. Ez a több évszázados szezonális alkalmazkodás ma is meghatározó része a közösség életének.

Kumzar egyik legkülönlegesebb öröksége a helyiek által beszélt kumzari nyelv. A délnyugati iráni nyelvek közé sorolt kumzarit hosszú ideje erős arab nyelvi hatás éri, szókincsében pedig angol és portugál eredetű jövevényszavak is megtalálhatók.

A nyelvet jelenleg nagyjából négy-ötezer ember beszéli, ezért veszélyeztetettnek számít, helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy a fiatalabb generációk körében egyre inkább az arab kerül előtérbe, így első nyelvként is egyre kevesebben használják. 

Kumzar évszázadok óta úgy alkalmazkodik elszigetelt fekvéséhez és szélsőséges környezetéhez, hogy közben életformájának legfontosabb elemeit is megőrizte. Mindez ma is áthatja a közösség mindennapjait, és hozzájárul ahhoz, hogy a falu megőrizze különálló karakterét Omán legészakibb peremén.