2023-09-11
Csodás helyek extrém időjárással
A világ leghidegebb pontja a Déli-sarkon, az Antarktisz legmagasabb hegyén, a Dome A-n, azaz az „A" kupolán található. A 4091 méter magas (ebből kb. 1600 méter van a felszín fölött) jéghegyen a leghidegebb mért hőmérsékletet egy nyári napon mérték, ekkor mínusz 89 Celsius-fokot rögzítettek. Ebből számolták ki, hogy a legalacsonyabb hőmérséklet télen akár -102 fok is lehet.
Fotó: Unsplash
Az egész jelenséget összefoglaló néven a catatumbói villámlásnak hívják. A Catatumbo folyó torkolatában szinte mindennapos, hosszú ideig tartó villámlást tartják a földi ózontermelés egyik fő forrásának, de azt pontosan nem lehet tudni, hogy ez milyen mértékben járul hozzá a Földet védő ózonréteg vastagságához. Venezuelában, Zuliában villámlik a Földön legtöbbször, évente kb. 1,2 millió villámlást regisztrálnak, vagyis átlagosan percenként 28-at. Évente 140-160 estén villámlik, átlagosan 10 órán keresztül, a térség felett gyakran megjelenő viharfelhők pedig legalább 5 km vastagok.
Fotó: Unsplash
Északkelet-Indiában található a Nohkalikai-vízesés, amelyet a folyamatos esőzések táplálnak. A 340 méter magas zuhatag forrása egy kis fennsík csúcsán összegyűlt csapadékvíz, az alázúduló vízmennyiség pedig csupán évente egyszer, a december-februári száraz évszakban csökken. A zuhatagok (mert, hogy több kisebb is sorakozik egymás mellett) alatt szokatlan, zöld vízű merülőmedence alakult ki. A környéken évente 12 000 mm eső esik, a legmagasabb hőmérséklet pedig 28 fok (télen mínuszok is előfordulnak), így folyamatosan magas a páratartalom, melynek köszönhetően egyedi ökoszisztéma alakult ki, amelynek a rendkívül zöld, burjánzó esőerdő az egyik ékköve.
Fotó: 123rf
A Pamir-hegység egyik völgye, a Markansu-völgy a világ legszelesebb vidéke. A délutáni levegőmozgás ezen a síkságon gyakran akár tornádó erejű széllé is fokozódhat, ami a helyiek szerint gyakran felkapja és több kilométerre elrepíti a kisebb állatokat. A legenda szerint dühös, bosszúálló szellemeknek köszönhetjük ezt az égi jelenséget.
Fotó: 123rf
Costa Rica természeti csodái kifogyhatatlanok, mégis van egy táj, amit érdemes kihagyni, annyira elsavasodott. A Póas vulkán kráterében és a környékén semmilyen élőlény nem képes megmaradni. Több kilométeres körzetben is arról számolnak be a helyiek, hogy az itt kialakult savas környezet mindent tönkretesz, az autók és az egyéb fémtárgyak is gyorsabban korrodálódnak. A víz itt 2,0 pH értékű, ami kb. a kóla és az ecetsav közötti savasságot jelent.
Fotó: Getty Images
Chile és Peru területén, 105 000 négyzetkilométeren terül el a Föld legszárazabb homok- és kavicsvégtelenje, az Atacama-sivatag. A legszárazabb rész, Yungay, Chile területén található, ahol 500 éve nem esett eső. Az eső hiánya miatt itt aztán tényleg semmiféle növény vagy állat nem képes túlélni, ám a sivatag más területein ennél azért egy fokkal jobb a helyzet, és rendszeresen előfordul csapadék.
