2026-10-20
Kevesen tudják, mit rejt Isztambul 600 éves bazárja
Isztambul Nagy Bazárját évente turisták milliói keresik fel, a nyüzsgő üzletek mögött működő apró műhelyekbe azonban kevesen pillanthatnak be. Pedig az ékszerészek, ötvösök és más kézművesek munkájában ma is évszázados technikák élnek tovább, gyakran modern eljárásokkal kiegészülve.
Az isztambuli Nagy Bazárt a világ egyik legrégebbi és legnagyobb fedett piacának tartják, építése pedig a 15. században, Konstantinápoly elfoglalását követően kezdődött. II. Mehmed szultán 1453-as győzelme után egy olyan kereskedelmi központ létrehozását rendelte el, amely később a város egyik meghatározó helyszínévé vált.
A Nagy Bazár az évszázadok során számos természeti csapást és történelmi megpróbáltatást átvészelt, miközben egyre nagyobb kereskedelmi központtá vált, és mesteremberek, kereskedők generációinak biztosított megélhetést.
Bár turistaként ritkán nyerhetünk bepillantást az üzletek mögött zajló munkába, a CNN riportja egy olyan férfit követ végig, aki több mint ötven éve dolgozik a környéken. Ümit Berksoy jól ismeri a bazár műhelyeit és az ott dolgozó mestereket, akiknek közreműködésére ezúttal egy 12 karátos rubin gyűrűvé alakításához van szüksége.
Az első állomás egy olyan ötvösműhely, amelynek tulajdonosa 46 éve foglalkozik ékszerkészítéssel. Sevan Harunyan Berksoy régi barátja, műhelyében pedig a hagyományos és a modern módszerek egyaránt jelen vannak. A kopott faasztalok és régi szerszámok mellett ma már a számítógépes tervezés is szerepet kap a munkájában.
Harunyan két fia szintén a családi vállalkozásban dolgozik. Kezdetben még csak figyelték apjuk munkáját, idővel azonban maguk is bekapcsolódtak az ékszerkészítésbe, és a tervek szerint ők viszik majd tovább a mesterség évszázados hagyományait.
A Nagy Bazár történelmi jelentőségét nemcsak az épületek kora, hanem az itt működő üzletek múltja is adja. Egyes boltok évtizedek, sőt évszázadok óta működnek: ilyen például az Apraham, ahol 1882 óta foglalkoznak arannyal és más nemesfémekkel, illetve az Epoque régiségkereskedés, amit 1865-ben alapított egy örmény mesterember.
A különböző kultúrák meghatározó szerepet játszottak a bazár kézműves hagyományainak kialakulásában. Az örmények mellett görög, zsidó és szír közösségek tagjai is generációkon át művelték itt mesterségüket, az általuk kiépített kereskedelmi kapcsolatok pedig ma is fontos szerepet töltenek be Isztambul életében.
A személyes kapcsolatok jelentősége azonban túlmutat az adásvételen. Berksoy rubinja végül egy drágakőfoglalóhoz, a 66 éves Hrant Zorbashoz kerül. Bár fia már korszerű mikroszkóppal is dolgozik, Zorbas ma is speciális nagyítókat és hagyományos kéziszerszámokat használ a rendkívüli precizitást igénylő munkához.
A tömegtermelés és a változó vásárlói szokások világszerte egyre nehezebb helyzetbe hozzák a kézműveseket, a bazár mesterei szerint azonban a kézzel készített tárgyak értéke pótolhatatlan. A Nagy Bazár így napjainkban is az évszázados kézműves hagyományok egyik fontos központja, ahol a régi mesterségek a modern technológiák mellett élnek tovább.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
