2023-12-10
Egyetlen ember maradt, aki beszéli azt az ősi nyelvet, amiben nem létezik az „igen" és a „nem"
Nepál nyugati területére, ezen belül is a Himalája környékére vezethető vissza annak a nyelvnek az eredete, amit ma már csak egyetlen ember beszél. Az ősnyelvnek tartott kusunda még nem tűnt el teljesen, de régóta a kihalás fenyegeti. A nepáli nyelvi bizottság a kusunda nyelv megmentésén fáradozik, reményeiket elsősorban a fiatalokhoz fűzik.
A kusundák félig nomád életmódot folytattak egykoron, a 20. század közepéig javarészt Nepál erdőiben éltek, ahol vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Ugyan idővel sok más néphez hasonlóan ők is falvakba települtek, rendre „az erdők királyaiként” hivatkoztak magukra.
A mezőgazdaság terjeszkedésével az 1950-es évekre már egyre fogyatkozott az erdőterületek mérete, míg végül a kusundák kénytelenek voltak feladni eddigi életmódjukat és beállni a mezőgazdasági dolgozók közé.
Mivel a csoport amúgy sem volt túl népes, nyelvük idővel elkezdett kikopni, mára pedig mindössze egy ember, a 48 éves Kamala Khati beszéli anyanyelvi szinten azt.
A nő korábban nem foglalkozott azzal, hogy továbbadja a tudást gyerekeinek, döntését megbánva ma már egy tízfős csoportnak tanítja a kusundát.
Olaszországban is egy nyelv megőrzésén dolgoznak: Néhány dél-olasz faluban még ma is beszélik ezt az ókori görög nyelvet
A BBC cikkében Madhav Pokharel, a Trubhuvan Egyetem nyelvészprofesszora kifejti, hogy általa 15 éve vizsgált kusundát még nem sikerült egyetlen ismert nyelvvel sem kapcsolatba hozni. A nyelvészek ma úgy tartják, hogy a kusunda valamilyen ősi nyelvből maradhatott fent.
A különlegessége, hogy a mondatalkotásnak nincs egy standard módszere: szinte alig van benne olyan szó, ami valamilyen negatív jelentéssel bírna, nincsenek benne irányokat jelölő szavak, és az igen és a nem is kimaradt a szótárból.
Bhojrar Gautam nyelvészprofesszor elmagyarázta, hogy mit is jelent a standard mondatszerkezet hiánya: a nyelvben nem konkrét jelentésekkel alkotják a mondatokat, azok értelme leginkább egy kontextusban, mondhatni asszociációs szerkezetben értelmezendő. Így például, ha azt szeretnénk mondani, hogy „nem kérek teát”, akkor ahhoz bár használják a tea szót, de olyan módon, ami alacsony valószínűséget társít a kifejezéshez.
Az ízérzékelés is egy érdekes terület: Miért rajonganak annyira a csípős ételekért a meleg éghajlatokon?
Profimedia
A nepáli nyelvi bizottság kezdeményezésére a környéken folyamatosan erőfeszítéseket tesznek a kusunda megőrzésére, ehhez tartozik a fent említett nyelvtanfolyam is, melyet Khati vezet.
Sok más esethez hasonlóan itt is a számítástechnika jelentheti a választ a problémára. A német NowHere Media például egy olyan virtuális valósággal operáló dokumentumfilm-sorozatot készített, amelyek bemutatják a kusunda kultúra elemeit, így a nyelvet is.
A kusundák és a hozzájuk hasonló, kihalófélben lévő kisebbségek számára nyelvük és kultúrájuk megóvása nemcsak a hagyományok előtti tisztelgés miatt fontos, hanem ezekkel a kapaszkodókkal szerezhetik vissza identitásukat is. Ez pedig egyaránt kulcs lehet a történelmi traumák és szociális egyenlőtlenségek kezelésében, amik gyakran állnak a nyelvi változások hátterében.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
