2024-04-18
Egy különös sziget, ahol kagylókkal fizetnek a boltokban
Létezik a világon egy olyan sziget, ahol készpénz vagy bankkártya nélkül is működik a kereskedelem. A Salamon-szigetekhez tartozó Malaitán a helyi boltokban teljesen természetes, hogy kagylók kerülnek a „pénztárgépekbe”, persze az értéket több tényező is befolyásolja.
Az Ausztráliától északra, Pápua Új-Guinea szomszédságában található Salamon-szigetek legnépesebb szigetén, Malaitán egyáltalán nem számít furcsának az a kérdés, hogy mennyi kagylóba kerül egy-egy termék – írja a Sokszínű Vidék a Vice riportja alapján.
„Az, hogy pontosan mit is kaphatunk a kagylókért az attól függ, hogy milyen a színük és a formájuk”
– mesélte a lapnak egy helyi üzlettulajdonos.
Egy zsineg sötétebb kagylóért például mostani árfolyamon nagyjából két kisebb doboznyi tonhalat vásárolhatunk, de a piros darabok többet érnek: az átlagosnak számító 1-1,5 méter hosszú zsineg eladásával egy nagyobb család akár több napig is lakmározhat a halakból.
Létezik egy ennél is különösebb sziget a Salamon-szigeteken: A világ egyik legeldugottabb szigetén még pénzt sem használnak
A kagylók csak Malaita szigetén számítanak fizetőeszköznek, a környező szárazföldeken ugyanúgy a pénz az úr. Ugyan a bankok még Malaitán sem fogadják el befektetésként, a kereskedők közül szinte mindenkinél lehet velük fizetni.
A kagylópénzt a helyi lagúnában, a Langa Langában szokták összefűzni; a Vice riportere is itt találkozott egy házaspárral, akik egy nem túl jól menő turisztikai irodát üzemeltetnek. Vendégek híján Gustav és Serah Kei egy B-tervvel is felkészült, és kagylógyűjtésbe kezdtek. Reménykednek, hogy megtakarításuk egyszer megtérül főleg, hogy manapság a helyiek közül sokan kagylóimportra szorulnak.
Langa Langa egyébként egy nagyon is érdekes helyszín: nagyjából 150 évvel ezelőtt a helyieknek mesterséges szigeteket kellett építeniük a lagúnán azért, hogy el tudjanak menekülni a rendszeresen idelátogató kannibálok elől. A legenda úgy tartja, hogy bár a kannibálok számára igencsak csábító célpont volt a lagúna, az óceántól eléggé tartottak.
A mesterségesen kialakított szigeteken viszont kellett valami, amivel a helyiek tudtak kereskedni, így belekezdtek a kagylók tisztogatásába. Az 1900-as évek elején még az egész Csendes-óceánon bevett szokás volt kagylóval fizetni, ám a többi nép idővel csatlakozott a modern irányzathoz, és elhagyták ezt a fajta valutát.
Malaitán viszont azóta sem hagytak fel a tradícióval, ezzel pedig az egyik utolsó közösségnek számítanak, ahol még máig is elfogadott ez a fizetőeszköz.
Kecskékkel egyelőre még nem lehet fizetni: Elszabadultak a kecskék egy olasz szigeten, bárki elviheti őket ingyen
Ugyanakkor a kagylók egy másik életterületen is jelentős szereppel bírnak: a férfiak egy úgynevezett „menyasszonyi ár” megfizetésével kagylókon keresztül juthatnak hozzá jövendőbelijükhöz.
Ugyan a kagylók még bőven nem tartanak ott, mint például a bitcoin, a helyiek elmondása szerint az árfolyam az elmúlt 30 évben nagyjából ötszörösére nőtt.
Manapság a kagylópénz nagy része a turistáktól származik, de ékszereket is szoktak belőlük készíteni, melyeket Honiara fővárosi piacán értékesítenek. Mégis, a helyiek szerint sajátos valutájuk nem fog kimenni a divatból.
„Mindenhol csak ezt látni, bármerre is nézel a szigeten. Azt hiszem, ez örökké így lesz. A gyermekeim, az ő gyermekeik és az ő gyermekeik is még ezt fogják használni. Én így gondolom”
– mondta Mary Bruno, akinek egész családja a Langa Langa lagúna környékén él.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
