Alig ismerjük ezt a horvát vidéket, pedig Toszkánával is felveszi a versenyt

Szamobor bejárását érdemes a Tomislav király téren kezdenünk. A történelmi központ pasztellszínű épületei között kávézók és éttermek sorakoznak, ahol nem érdemes kihagyni a város legismertebb édességét, a samoborska kremšnitát sem. A leveles tésztából készülő sütemény vastag vaníliakrémes réteget rejt.

A városnézés után néhány perc alatt egészen más környezetbe kerülhetünk. Szamobor határában kezdődik ugyanis a Žumberak–Szamobori-hegység Natúrpark (Žumberak–Samoborsko gorje Natúrpark), amelyet mintegy 350 kilométernyi jelzett túraútvonal hálóz be. Az ösvények erdők, szőlőültetvények, patakvölgyek és vízesések között vezetnek.

A látványosabb célpontok közé tartozik a 40 méteres Sopot-vízesés és a Slapnica-völgy 15 méteres Brisalo-zuhataga. Rövidebb, könnyebb kiránduláshoz pedig az Okić várát körbejáró, 2,5 kilométeres Okićnica tanösvény lehet jó választás.

Szamobortól délre már Plešivica szőlői húzódnak. A lankás borvidéket különösen pezsgőiről ismerik, szeptember végén pedig az egész környék a szüretről szól. 2026. szeptember 25–27. között Jastrebarskóban rendezik meg a Dani vina, vagyis a Bornapok fesztiválját.

A régió ízei közül több is szorosan kapcsolódik a borhoz, ilyen a bermet és a muštarda is. Előbbi egy fűszerezett, aromatizált bor, utóbbi pedig feketeszőlő-lekvárral és vörösborral készülő, egyszerre édeskés és pikáns mustárféle, amelyet hagyományosan húsételek mellé kínálnak.

Szamobor ereje éppen abban rejlik, hogy kis területen egészen eltérő élményeket kínál. Délelőtt még a történelmi főtéren kávézhatunk, délután már a natúrpark erdei ösvényein túrázhatunk, estére pedig egy plešivicai pincészet teraszán köthetünk ki. Ősszel ez a városi, természeti és gasztronómiai oldal különösen jól kiegészíti egymást.

(Guardian)