Mozog a magma Szantorini alatt: eddig nem látott jelenség zajlik

Vörös riasztás van érvényben a görögországi Szantorinin. A kisebb földrengések mellett az elmúlt hetekben több olyan rengéseket is észleltek a műszerek, amelyeknek erőssége meghaladta az 5-ös magnitúdót. Az adatok szerint ráadásul a kisebb, 2-es magnitúdót meghaladó rengések száma napi 200 körül alakul.

Dr. Harangi Szabolcs geológus és vulkanológus Telexnek írt elemzésében kifejti, hogy a Szantorinin végbemenő folyamatnak a különlegessége az, hogy nem volt egy főrengés, ami után egyre kisebb utórengések következtek volna. Ehelyett egy földrengésrajt tapasztaltak: ennek során általában fokozatosan nő a földrengések száma, majd idővel lassan csökkenni kezd, míg végül végleg abbamarad. Európában pedig különösen kevés ilyen példáról tudunk, többségük vulkánokhoz köthető. Ilyenkor a magma mozgása, így a felszín felé nyomulása okozza a kőzetek elmozdulását, amiből néha ugyan vulkánkitörés lesz – például: El Hierro szigetén 2011-ben vagy Balin 2017-ben –, olykor viszont a magma megakad a földkéregben, így a kitörés elmarad.

Nem mindenki tudja, de Szantorini vulkanikus múltjának köszönheti szépségét, az egyik közeli, Kolumbo néven ismert vulkán pedig jelenleg is aktív – bár kitörni utoljára körülbelül 1600 éve tört ki. A Kolumbo közelében viszont több, kisebb víz alatti vulkán is lapul, és a szakemberek arra jutottak, hogy a mostani helyzetet egy arrafelé mozgó, új magmatömeg nyomulása okozza

Az új magmatömeg a földköpeny részleges olvadásával tud a földkéregbe jutni, és éppen egy olyan térségben mozog, ahol korábban már történtek kőzetelmozdulások. A magma felnyomulása viszont óriási nyomással jár, aminek hatására az egykori törések mentén most elmozdultak a kőzetek. A magma és a magmás gázok végül benyomultak ezekbe a repedésekbe, törésekbe, ami rengeteg kisebb földrengéshez vezetett – magyarázza el a szakemberek által feltárt, példátlannak tartott jelenséget Dr. Harangi.

Az elmúlt napokban folyamatosan csökken a rengések száma, így az igazi kérdés az, hogy vajon tud-e még feljebb jutni a magma, vagy sem. Amennyiben nem, akkor elmarad a kitörés – ahogy ez legutóbb, 2011-ben is történt. Dr. Harangi felhívja rá a figyelmet, hogy ez egyáltalán nem számít ritkának.

Ugyanakkor mivel a földrengések még jelenleg is zajlanak, ezért nem kizárható, hogy a földköpeny további olvadásával jöhet még felfelé magma. Abban az esetben, ha nagyobb mennyiségű magma indulna felfele, akkor a felszínre törés előtt nagyobb, akár egy 6-os magnitúdójú földrengés is bekövetkezne. Ugyan mindennek kicsi a valószínűsége, de a legveszélyesebb kimenetelek esetén (mérgező) vulkáni gázok törhetnek a felszínre, vagy olyan kőzetmozgások, csuszamlások mehetnek végbe, amelyek szökőárhoz vezetnek. Ezért is fontos a mozgások figyelemmel követése, a megfigyelések értelmezése, valamint a lakosság tájékoztatása.