A „megmászhatatlan” grúz sziklacsúcs, ahol több mint 20 évig élt egy szerzetes A „megmászhatatlan” grúz sziklacsúcs, ahol több mint 20 évig élt egy szerzetes
Fotó: Fotó: Feng Wei Photography / Getty Images

2023-10-16

  • Drive
  • Úti cél
  • A „megmászhatatlan” grúz sziklacsúcs, ahol több mint 20 évig élt egy szerzetes

A „megmászhatatlan” grúz sziklacsúcs, ahol több mint 20 évig élt egy szerzetes

Grúzia közepén, a fővárostól, Tbiliszitől északnyugatra található az a 40 méteres magasságot meghaladó sziklacsúcs, melyen két évtizednél is több ideig élt egy szerzetes. A tájból kiemelkedő, mészkőoszlopon álló apró kápolna története is érdekes, de az is biztos, hogy ritkán találkozhatunk ehhez hasonló látvánnyal.

A Katskhi hegyoszlopot a környékbeliek az Élet oszlopaként, illetve az Igaz Kereszt szimbólumaként tartják számon, így nem meglepő, hogy történetét számos legenda övezi. A szikla tetején álló kápolnáról jó ideig nem tudtak sokat, hiszen a meredek sziklafal megmászása a legtöbb ember számára túl nagy feladatnak számított.

A Katskhi hegyoszlop és a kolostor története

A világ egyik legmagasabban fekvő kolostorát Hitvalló Szent Maximosz keresztény szerzetes, teológus és tudós tiszteletére húzták fel a sztiliták (aszkéta remeték, akik az ókor és a középkor idején életük egy jelentős részét valamilyen oszlopon vezekelve töltötték – a szerk.), akik úgy hitték, hogy az ehhez hasonló magas sziklákon való imádkozással eltávolodhatnak a világi kísértésektől.

A legenda szerint a Katskhi hegyoszlop mindig is szent helynek számított: az ősi vallások termékenységi rítusokat gyakoroltak itt, a 4. században bevezetett kereszténység óta pedig az oszlop az ortodox keresztények istentiszteleti helyévé vált.

Fotó: Shutterstock

A megmászhatatlan hegyoszlop felfedezése

A Katskhi hegyoszlopról egyébként először a 18. században emlékeztek meg írásban, amikor is Vakhushti herceg úgy írta körül a kápolnát, mint az „épület, amit senki sem tud megközelíteni". Az első dokumentált látogatásra 1944-ben került sor, ekkor Alexander Japaridze hegymászó és Levan Gotua író egy kis csoporttal küzdötte fel magát a mészkőoszlop tetejére.

A csoporttal tartott Vakhtang Tsintsadze építészeti szakértő is, aki 1946-os cikkében arról számolt be, hogy a szikla tetején található romok minden bizonnyal két, az 5. és a 6. századból származó templom maradványai, illetve hogy ezek remetelakként szolgáltak – a szakértő teóriáját csak alátámasztotta, hogy az expedíció során egy hatszáz éves sztilita szerzetes csontmaradványaira is rábukkantak.

A CNN felhívta rá a figyelmet, hogy a Grúz Nemzeti Múzeum később felülvizsgálta Tsintsadze feltételezését, és az építés idejét hivatalosan a 9. és a 10. század közötti időre módosították.

Ha szeretjük a magasságot: 6 elképesztő felvonó a világból, ahol a tériszonyosok gutaütést kapnának

A szerzetes, aki felújította és évtizedekig lakta a kolostort

Az 1990-es években újjáéledt a sziklán a vallási tevékenység, ugyanis 1995-ben egy helyi szerzetes, Maxim Quavtaradze úgy döntött, remeteként szeretné folytatni életét. A helyiek segítségével felújították a kolostort, és ekkor került a falra az a 40 méter hosszú vaslétra is, ami jelentősen megkönnyítette a feljutást. Maxim szerzetes ezt követően több mint húsz évig élt a szikla tetején, míg végül a sok érdeklődő turista miatt 2015-ben végleg leköltözött.

„A legelső szerzetesek nagyjából a 10. és a 11. század idején költöztek be a kolostorba, ám azóta a hegyoszlop turisztikai látványossággá nőtte ki magát, és elég nagy a zaj a környéken. Így szerzetesekként nem nagyon kapjuk meg azt a nyugalmat és elvonulást, amire vágynánk. Emiatt a legtöbben – beleérte Maxime szerzetest is – csak néhány órára megyünk fel a csúcsra, majd visszatérünk a helyi közösségbe”

– olvashatók Ilarion atyának, a kolostor vezetőjének szavai a BBC cikkében.

Ha hírességek nyomába erednénk: A német sziget, amely Brigitte Bardot és Thomas Mann kedvence volt

Ilarion atya felhívta rá a figyelmet, hogy a kolostort 2018 óta tilos meglátogatnia a turistáknak. A rendeletet a grúz ortodox egyház spirituális vezetője, II. Illés pátriárka hoza meg.

„A létrán kizárólag vallásos férfiak mászhatnak fel, és mi tiszteljük a pátriárka döntését. A rendelet részben azért hozta meg, hogy megvédje az épületet, részben pedig azért, hogy a Katskhi hegyoszlop szent hely tudjon maradni”

– magyarázta el Ilarion atya.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

Fotó: Shutterstock