Minden a Via Transilvanica útvonalról

Út, ami összeköt – nem is lehetne találóbb a Via Transilvanica mottója. Az út a Moldva és Erdély között hidat képező Bukovinából, az ukrán határhoz közeli Putnából indul, a III. István (Ștefan cel Mare) moldvai fejedelem által alapított kolostortól. A 10 megyét (Suceava, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Mehedinți) érintő, 1400 kilométeres útvonalat hét egységre osztották. Bukovinából a hegyeken át vezet az út Székelyföldre, ahonnan a Szászok földjén, Segesvárt és Medgyest is érintve jutnak a túrázók Sarmizegetusába. A legfőbb dák emlékhelyről a Bánság hegyein át kanyarog a jelzett nyomvonal a végcélig, a Dunáig: a folyamot Szörényvárnál (Drobeta-Turnu Severin) éri el a Via Transilvanica.

Hét tájegység

BUKOVINA– Festői útvonal, 6 napi szakaszra bontva, Putnától Dornavátrán át Poiana Negriig.
FELSŐVIDÉK – Sokszínű táj a havasoktól a síkvidéki erdőkig. A 10 napi szakaszra bontott távon több helyen is választhatunk alternatív útvonalak közül.
TERRA SICULORUM – Székelyföldre a Maros megyei Vármezőnél érkezünk meg, a 8 napra bontott túra Szovátát, Parajdot, Farkaslakát és Székelyudvarhelyt is érinti.
TERRA SAXONUM – Hargita megyéből ismét Maros megyébe érünk vissza, a szászok földjére Erkednél lépünk be. A 10 napi szakaszra bontott út számos, az UNESCO Világörökséghez tartozó erődtemplom mellett halad el.
TERRA DACICA – A fantázianév arra utal, hogy Kudzsir és Bukova közötti, 8 napra bontott útvonal bővelkedik az ókori dák és római emlékekben.
TERRA BANATICA – Csönd és nyugalom 11 napon át, a Bánság hegyi-erdei oázisában, távol a településektől és a térerőtől.
TERRA ROMANA – A Körtvélypataktól induló hét napra bontott útszakasz számos természetvédelmi területen át jut el Szörényvárig és a Dunáig.

Ilusztráció: Via Transilvanica

A több fontos erdélyi tájegységet összekötő, jelzett útvonal 2018 óta készül, a fokozatosan átadott szakaszokon évi mintegy 3500 túrázó fordult meg gyalog, kerékpáron vagy éppen lóháton – hiszen mindhárom lehetőség adott.

A VIA TRANSILVANICA UGYANIS A VÁLTOZATOSSÁGRÓL ÉS A SOKSZÍNŰSÉGRŐL SZÓL.

Ez nemcsak a hegygerincektől a dombos lankákon át a folyópartig tartó földrajzi környezetre igaz, de az út mentén élő és az úton járó emberekre is. Utóbbiak természetesen bárhol be- és kicsatlakozhatnak, attól függően, hogy egy-két napos kirándulásra vagy éppen több hetes zarándokútra vágynak. Az ötletgazdák számára ugyanis a több ezer kilométeres észak-amerikai teljesítménytúrák mellett az indiai zarándokutak és természetesen az El Camino, a spanyolországi Santiago de Compostelába vezető Szent Jakab út volt a viszonyítási alap.