5 mesebeli magyar arborétum, ami tökéletes egy őszi hétvégére

A Folly Arborétum nem csupán egy botanikus kert, hanem a Folly család történetének egy fontos részlete is. A több generáció által művelt kert kiépítésébe még az 1900-as évek elején kezdett bele Folly Gyula, aki olyan növényeket telepített ide, melyekről úgy gondolta, jól éreznék magukat ezen a klímán. A természet szeretete pedig családi örökségnek számít, ma ugyanis a negyedik Folly-generáció gondozza a birtokot, aminek különlegessége, hogy a világ mind a huszonötféle ciprusfaja megtalálható területén.

Az ősz ráadásul az arany, a barna és a zöld békés árnyalataiba öltözteti a parkot, ráadásul a legmagasabb pontján elhelyezkedő kilátóról még az ilyenkor nyugodt Balatont is látjuk. A botanikus kert mindemellett a Balaton-felvidéki borrégió közepén terül el, így a Folly Arborétumban nemcsak vizuális, hanem kulináris módon is belekóstolhatunk az őszbe.

A grófi kertből kialakított, növényfajokban gazdag arborétum Kecskeméthez és Szolnokhoz közel, Tiszakürtön található. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó területet egykoron mocsár fedte, ennek köszönhetően szinte érintetlen formában maradtak fent a Tisza magasabb térszintjének tölgy-szil- és magaskőris alapú erdőrészletei. A kert „lakosságát” persze az évek alatt tovább bővítették, így kerültek be például a borókák, a luc-, a fekete-, illetve a jegenyefenyők is. A 60 hektáros területen a séták mellett olyan izgalmas programokban is részt vehetünk, mint a madárgyűrűzés, a rovarmegfigyelés, de a tiszavirágzás megtekintésére is van lehetőség.

Magyarország másik oldalán, Kőszeg szélén is találunk egy mesés botanikus kertet: a Chernel család gondozásában álló, 1,5 hektáros birtok története gyümölcsösként indult, ám Chernel István ornitológus és természetvédő a 19. század végén elkezdte madár- és emlékkerté alakítani. A szakember emlékfákat ültetett, odúkat és etetőket alakított ki, majd nagy gondossággal olyan növényeket hozott ide, amelyek amellett, hogy ideális fészkelő- és búvóhelyek, a madarak táplálkozását is elősegítik. Chernel István ültetéseiből a második világháború miatt ugyan ma már csak két fa – egy kínai vörösfenyő és egy kaukázusi jegenyefenyő – maradt fenn, de az ezt követő erőfeszítéseknek köszönhetően a kert ma közel háromszáz növényfajával ismét régi pompájában látogatható. Az alapító madárszeretete sem merült a feledés homályába, hiszen a parkban jelenleg egy madárvédelmi központ is működik, ahol évente több száz madár fordul meg.

Szintén Magyarország nyugati régiójában terül el a Jeli arborétum, amit még gróf Ambrózy-Migazzi István és felesége töltött meg változatos növényekkel. Utazásaik alatt ugyanis betekintést nyerhettek a világ különböző népeinek kertkultúrájába, növényszeretetüknek pedig egy öthektáros arborétum lett az eredménye – habár a kert a gróf halálát követően hanyatlásnak indul, a 20. század közepén területét védettnek nyilvánították, ami megmentette Ambrózyék örökségét. A kertet végül tájkörzetekre osztották, így Kína, Japán, az Egyesült Államok, a Balkán és a Kaukázus térségeiből is láthatunk olyan növényeket, amelyek a magyarországi viszonylatokban is jól érzik magukat. A Jeli arborétumot persze a madarak és a kisebb állatok is kedvelik, így a figyelmesek karvalyokat, királykákat és mogyorós peléket is kiszúrhatnak.

Szarvas húszezer főt sem számláló települése mellett található Magyarország egyik legizgalmasabb botanikus kertje. A Pepi-kertként is ismert park olyan növényekkel büszkélkedhet, mint a százötven éves, 36 méter magas hegyi mamutfenyő vagy a több mint kétszáz éves kocsányos tölgyek. Ugyanakkor a kertben nem csupán növénykülönlegességekkel találkozhatunk, hanem szabadon mászkáló kék pávákkal és teknősökkel is összefuthatunk. További különlegesség, hogy a vezetett séták mellett a szarvasi központ ad otthont hazánk egyetlen interaktív makettparkjának, a Mini Magyarország Makettparknak is.