6 magyar pincefalu, ahol ízletes borok és festői környezet mellett töltheted a szüreti időszakot

A tokaji borvidék kellős közepén, Hercegkúton találjuk az ország egyik leghangulatosabb pincerendszerét: a Gombos-hegyi pincesor fűvel borított, háromszöges épületeivel úgy fest, mintha A Gyűrűk Urából lépett volna ki, többségük pedig még a 19. században alakult ki. Van mondjuk, amelyik ennél is idősebb, hiszen a főként szőlőműveléssel foglalkozó sváb telepesek a 18. század közepétől kezdtek a környékre érkezni. Hercegkútnak viszont nem csupán egy híres pincesora van, a település északnyugati részén ugyanis ott van a Kőporosi pincesor is, így errefelé biztosan nem fogunk hiányt szenvedni a finom borokból.

Magyarország déli részén, Kalocsától nem messze is találunk egy hangulatos pincesort: a legenda úgy tartja, hogy Hajósnak egykor több pincéje volt, mint lakóháza, így az sem meglepő, hogy itt találjuk Európa egyik legnagyobb, mintegy 1250 présházból álló, összefüggő pincefaluját. Hasonlóan Hercegkúthoz, Hajósra is a 18. század közepe tájékán érkeztek a svábok, akik a kezdetben még némivel odébb építették fel barlanglakásaikat. A mai pincefalu feltehetően a század végén kezdett kialakulni, ám ekkoriban pusztított végig Magyarországon a filoxéra-járvány, ami majdnem a szőlőtermelés végéhez vezetett. Szerencsére az országos erőfeszítéseknek hála végül sikerült újjáéleszteni a szektort, így Hajóson is új lendületet kapott a szőlészet.

Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győrhöz közeli Nyúlon is évszázados hagyománya van a szőlőtermelésnek. A falu különlegessége, hogy azt egy hatalmas homokköves szurdokvölgyben alakították ki, ami az egész környéknek mediterrán hangulatot kölcsönöz. A pincék közül a legismertebb a legalább ötszáz éves múltra visszatekintő Sárkánylik, aminek járatai U-alakban futnak végig a föld alatt.

A hazánk nyugati szegletében, Kőszegtől délre húzódó Cák nemcsak az Őrség vidékének egyik legjobb elbújós települése, de azok számára is szuper célpont, akik egy hangulatos pincefalu közelében töltenék az őszi vakációt. Az arany színben pompázó gesztenyefák alatt húzódó pincesor érdekessége, hogy a nádfedeles házak miatt egyben egy szabadtéri skanzen is, így a gasztronómiai élményeket kulturális programmal is kiegészíthetjük. A térség boraiba a Mándli Pincészetben és a Stefanich Pincészetben is belekóstolhatunk, de ha már erre járunk, a csodálatos Velemet és az Írott-kő csúcsát is látogassuk meg.

A fővárosiaknak sem kell sokat utazniuk ahhoz, hogy egy remek pincesor mellett élvezzék a jó borokat. A Budakeszi szomszédságában elterülő Pátyon ugyanis egy több mint száz présházból álló falu várja az érdeklődőket. Itt a 19. század elején épültek fel a legelső pincék, majd túlélve a filoxéravészt és a németek kitelepítését, a Pincehegy utóbbi pár évtizedben ismét új erőre kapott – ennek bizonyítéka például a minden évben megrendezett Borhét, de természetesen az maréknyi borászat is, amely ma is szívesen fogadja a vendégeket.

A Magyarország északkeleti csücskében, Sátoraljaújhely külterületén húzódó Zsólyomkai pincesor leginkább úgy néz ki, mintha egy mesevilágból lépett volna ki. A patakmenti Felső-Zsólyomka házait ugyan a kilencvenes években elbontották, a présházakhoz szerencsére nem nyúltak hozzá, így a nagyjából 30 apró házikóban még ma is belekóstolhatunk a helyi borokba – különösen szüret idején érdemes ellátogatni, hiszen ilyenkor magába a folyamatba is belekukkanthatunk. Ha viszont a szüreti időszak végére időzítenénk a nyaralást, akkor a Zsólyomkai Nyitott Pincék rendezvényen is részt vehetünk – a pontos időpontot egyelőre még nem tudni, de tavaly például október 26-án tartották meg, így várhatóan idén is ekkortájt lesz. A Kossuth Lajos Művelődési Központ például rendre közli a rendezvény időpontját, így a friss információkért ajánlott követni az oldalt.