Trópusi tájakat idéz ez a különleges bakonyi kirándulóhely

Ha különleges kirándulóhelyet keresünk Magyarországon, az Úrkúti Őskarsztot érdemes felvenni a listánkra. A Bakony nyugati részén, Úrkút határában található földtani bemutatóhely első pillantásra inkább egzotikus tájra emlékeztet, mint a magyar középhegység egyik szegletére. A különleges látvány mögött több mint százmillió éves földtörténeti múlt húzódik.

Ekkoriban a mai Bakony helyén sekély tenger hullámzott, a mészkőből álló kőzeteket pedig a víz és az idő különleges módon formálta át. Így jöttek létre azok a karsztos alakzatok, amelyek ma az őskarszt legfőbb látványosságai. A kréta korban a víz visszahúzódott, ezután pedig agyagos és szenes üledékek fedték be a felszínt, megóvva a kialakult formációkat a későbbi eróziótól. A sziklatornyok, mélyedések és barázdák ma olyan képet rajzolnak elénk, mintha egy trópusi vidéken járnánk.

Az itt megfigyelhető felszínformák Európában is ritkaságnak számítanak. A szakemberek szerint a látvány leginkább a dél-kínai karsztvidékek vagy Kuba egyes mészkőformációinak világát idézi. Éppen ezért az Úrkúti Őskarszt a geológusok számára nemzetközi jelentőségű kutatási helyszín.

Látogatóként végigsétálhatunk a hatállomásos Csárda-hegyi tanösvényen, amelynek mentén információs táblák mutatják be a terület kialakulását, a kőzetek történetét és az egykori mangánércbányászat emlékeit. Úrkút neve az őskarszt mellett a mangánércbányászat miatt is ismert, hiszen a település környékén található Magyarország egyik legjelentősebb mangánérclelőhelye, bár a bányaterületet ma már szinte teljesen visszahódította a természet.

A tanösvény egyik leglátványosabb szakasza a harmadik állomásnál kezdődő, kanyargós falépcsősor. A lépcsőkön lefelé haladva egyre hűvösebbé válik a levegő, ami több különleges növényfaj számára is kedvező körülményeket teremt. A legalsó szinten egy barlangot is találunk, az útvonal mentén kihelyezett asztaloknál pedig akár egy rövid pihenőt vagy pikniket is tarthatunk.

(Csodálatos Bakony, Kirándulástippek, fotók: Korbély Barnabás/Wikimedia, Hollófernyiges/Wikimedia)