Sötét legendákat őriz a Budai Vár alatt húzódó labirintus

A Várhegy mélyén húzódó természetes üregeket egykor a kőzetet formáló termálvizek alakították ki. A különálló barlangokat és pincéket később kutak, folyosók és átjárók kötötték össze, így fokozatosan megszületett az a föld alatti rendszer, amelyet ma Budavári Labirintusként ismerünk.

A középkorban a járatok szorosan hozzátartoztak a várnegyed mindennapi életéhez. Élelmiszert, bort és értéktárgyakat tároltak bennük, veszély esetén pedig menedéket kínáltak a lakóknak. A hagyomány szerint az adószedők elől is ide rejtették a vagyonokat. A Várhegy kutakban különösen gazdag volt, egy régi mondás szerint szinte minden ház alatt húzódott egy. A vezetékes vízellátás kiépülése után azonban a kutak elvesztették eredeti szerepüket, vizük mára nem fogyasztható.

A labirintus egyik legismertebb története Vlad Tepeshez, vagyis a Drakula alakját ihlető havasalföldi fejedelemhez kapcsolódik. A legenda szerint Mátyás király foglyaként a budai föld alatti járatokban is raboskodott a 15. század második felében. Bár fogságának pontos helyszíne nem bizonyítható, a történet máig a labirintus egyik legtöbbet emlegetett rejtélye.

Az oszmán uralom idejéből szintén sötét történetek maradtak fenn. A labirintus bejárata fölötti háztömbben a hagyomány szerint hárem működött, az Úri utca, a Hajadon utca és a Tárnok utca találkozásánál pedig ma is láthatók sűrűn berácsozott ablakok. A feltárások során több, feltehetően a török korból származó női csontváz került elő. Ezek köré később olyan történetek szövődtek, amelyek szerint a nőket a járatokba falazták vagy a kutakba vetették Buda visszafoglalásakor.

A föld alatti rendszer a későbbi évszázadokban is új szerepeket kapott. Működött benne ispotály, börtön és háborús menedékhely, majd a 20. századi városfejlesztések idején ismét kutatni kezdték a rég elfeledett pincéket. A feltárások során emberi maradványok, kőemlékek és egymásba nyíló termek kerültek elő, amelyek újra láthatóvá tették a Várhegy rejtett múltját.

A ma látogatható, mintegy ezer méter hosszú útvonal körülbelül fél óra alatt járható be. A Magyar királyok szoborcsarnoka Szent Istvántól Mátyás királyig idézi fel az uralkodókat, míg a Középkori kőtár a budai Vár 14–19. századi építészeti emlékeit mutatja be. Láthatunk többek között Mátyás palotájából származó, tojásfrízzel díszített követ is.

Az Opera Panoptikum korabeli jelmezekkel, díszletekkel és kellékekkel eleveníti fel a várnegyed egykori zenei életét. A barlangi kiállítás a világ különleges föld alatti képződményeit mutatja be, a legmerészebbek pedig a teljesen kivilágítatlan Sötétség Labirintusában tehetik próbára érzékeiket.

A labirintusban egész évben 16-18 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, a páratartalom pedig elérheti a 90 százalékot. Minden nap 11 és 18 óra között tart nyitva. Mivel a nyitvatartás változhat, indulás előtt érdemes ellenőrizni az aktuális információkat.

(Nyitókép, belső kép, belső kép)