Csicsergő énekkel érkeztek meg a vörösbegyek Kis-Sárrétre

A Körös-Maros Nemzeti Park részterületére, Kis-Sárrétre megérkeztek a daloló vörösbegyek, akiket általában a kora tavaszi vonulás idején hallhatunk és láthatunk. Az apró madárka szinte egész Európában előfordul, és Magyarországon is gyakori vendégek.

Aranyos vörösbegyek lepték el Kis-Sárrétet. A vörösbegyek javarészt a Földközi-tenger vidékén telelnek, de néhány bátor példány Magyarországon is szívesen áttelel – tájékoztat a Körös-Maros Nemzeti Park.

A rigók már március elején megérkeztek: Újra dalolnak az erdők: megjöttek az énekes rigók

Kora tavasszal már hallani lehet a vonuló madarak csicsergését, ám a vörösbegyek rendkívül szerény, halk madarak, ehhez pedig külsejük is igazodik. Hajnalban a fácánkakasok ébrednek fel elsőnek, de rögtön őket követik a vörösbegyek is. A jó alvó rigók harsány hangja csak ezután keveredik bele a koncertbe.

Kis-Sárrét sűrű cserjés, nedves talajú erdői ideális környezetet, megfelelő költési lehetőséget biztosítanak számukra.

Fotó: Pixabay

Magyarországon a hegyvidékes, dombos tájakon fészkelnek a legnagyobb számban, évente pedig kétszer, általában 4-8 tojást raknak le. Érdekesség, hogy fészkelőhelyet is rendkívül változatosan választanak; főleg partmélyedésekben, odvakban, farakásokban érzik jól magukat.

Ugyanakkor nem riadnak vissza a városoktól sem: a sűrűbb aljnövényzettel rendelkező parkokban is megfigyelhetjük őket, de a téli madáretetőket is szívesen látogatják az áttelelő, vagy északról érkező példányok.

Fotó: Pixabay

Ők is március elején érkeztek: Felbukkantak az első vonuló partimadarak a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Fotó: Pixabay

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület információi szerint hazai fészkelőállományuk 2014 és 2018 között nagyjából 260 -279 ezer párra volt tehető, de ez a szám évről évre növekszik. Fészkük felépítéséhez általában gyökereket, fűszálakat, leveleket, mohákat és pehelytollakat használnak, de a mesterséges odúkat sem vetik meg.