2026-10-12
Sárból és vesszőből épült, mégis több mint 250 éve áll ez a magyar templom
Egy mindössze néhány száz lakosú kelet-magyarországi községben bújik meg hazánk egyik legkülönlegesebb vallási épülete. A tákosi református templom a magyar népi építészet egyik csúcsteljesítménye: több mint 250 éve vesszőből, fából és sárból emelték, belsejét pedig festett mennyezeti kazetták és színes népi motívumok díszítik. Nem véletlen, hogy a helyiek csak „mezítlábas Notre-Dame-ként” emlegetik.
A Beregben, Vásárosnamény közelében fekvő Tákos neve már 1321-ben feltűnik az oklevelekben. Ma mégis egy 18. századi épület miatt kerül fel a legtöbb utazó térképére. A falu közepén álló református templom 1766-ban készült el, mérete pedig ma is meglepően szerény. Szinte beleolvad a környező házak világába.
Az építőknek annak idején abból kellett dolgozniuk, ami helyben rendelkezésre állt. A fa tartószerkezet közötti részeket vesszőfonással töltötték ki, majd pelyvás sárral tapasztották be – létrehozva ezzel az úgynevezett paticsfalat.
Az épület szerkezete malomkövekre helyezett gerendákon nyugodott, padlója pedig döngölt agyagból készült, amelyet a helyi hagyomány szerint mezítláb dolgoztak el. Innen, valamint az építmény egyediségére utalva születhetett meg a találó „mezítlábas Notre-Dame” becenév is.
Asztalos Lándor Ferenc 58 egyedi festett fakazettát készített a mennyezetre, tele virágos, gránátalmás és növényi motívumokkal. A szószék és a karzat díszítése ugyanezt a képi világot követi, így az apró belső tér szinte egyetlen összefüggő népművészeti alkotásnak hat.
A templom mellett álló, zsindellyel fedett fatorony is jelentős változásokon ment keresztül. Az eredeti haranglábat 1767-ben emelték, később azonban olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani.
A falu másik fontos öröksége a beregi keresztszemes hímzés. A helyi mintakincs megőrzésében a 20. század elején Fazekas Gyuláné tanítónő játszott nagy szerepet: összegyűjtötte és tanította a környék hagyományos motívumait, emlékét máig őrzi a falu. A rózsák, tulipánok, szegfűk és szarvasok ma is a beregi kézimunka legjellegzetesebb elemei közé tartoznak.
A települést 2001-ben súlyosan érintette a beregi árvíz, amely után jelentős részét újjá kellett építeni. Tákos ennek ellenére megőrizte karakterét, közepén az apró templommal, amely több mint két és fél évszázada bizonyítja, hogy nem feltétlenül kellenek monumentális méretek ahhoz, hogy valami szép és maradandó legyen.
(Forrás: reformatus.hu, Takos község honlapja)
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
