2026-01-15
A magyar falu, amit az árvíz szinte teljesen lemosott a térképről
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a magyar–román határ közelében fekszik Nagygéc, az a közel 800 éves múltra visszatekintő falu, amelynek sorsát örökre megpecsételte az árvíz. Ma már csak maroknyian élnek itt, a település története mégis emlékeztet rá, milyen pusztító erővel tud fellépni a természet.
Az 1970-es rendkívüli árvíz után a hatóságok belátták, hogy az árterületen fekvő Nagygécet vízügyi szempontból nem lehet biztonságosan megvédeni. Abban az évben a Szamos és a Tisza egyszerre árasztotta el a térséget: a heves esőzések és az olvadó hó miatt addig nem tapasztalt vízmennyiség érkezett a folyókra. Május közepén aztán több helyen átszakadtak a töltések, a víz pedig néhány óra alatt elérte a falut. A házak nagy része összedőlt, az utcákat vastag iszap borította.
Az apró faluban a tragédia idején a feljegyzések szerint 706-an éltek. A lakók többsége Csengerbe és a környező településekre költözött, Nagygéc neve pedig hosszú időre eltűnt a köztudatból. Ami megmaradt, az a Megmaradás Temploma és néhány lakóépület falmaradványa. Ma Nagygéc leginkább emlékfalu: a helyszínen szabadtéri installációk és egy különleges emléktömb áll, amely az 1970-es árvíz mellett a magyar vízügyi küzdelmeknek is emléket állít.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
