Nem Ferihegy volt Budapest első nagy légikikötője

Mátyásföld neve ma már ritkán kapcsolódik össze a menetrend szerinti légi közlekedéssel, pedig 110 évvel ezelőtt itt kezdődött a magyar polgári repülés egyik fontos fejezete. A történet 1916-ban indult, amikor a Magyar Általános Gépgyár repülőgépgyártó üzemet létesített a környéken. Az üzem mellett hamar kialakult egy nagyjából 900×800 méteres füves repülőtér is, ahol többek között Fokker-vadászgépeket próbáltak ki.

Nem sokkal később a kizárólagos katonai funkciót békésebb feladatok váltották fel. 1918. július 4-én innen indult el Bécs felé az első magyar légipostajárat, amely leveleket és táviratokat szállított az osztrák fővárosba. A szolgáltatás rövid életű volt, mégis jól mutatta, milyen gyorsan kezdett átalakulni a repülés szerepe. Az 1920-as évekre Mátyásföld már pezsgő légikikötővé nőtte ki magát, és itt működött Magyarország első nemzetközi kereskedelmi légiforgalmi repülőállomása.

Budapest egyre szorosabban kapcsolódott be az európai légi közlekedésbe, Mátyásföld pedig egy ideig valóban a főváros kapuja volt a levegő felé. A repülőtér történetéhez Endresz György, a magyar repülés egyik legismertebb úttörőjének neve is szorosan kötődik.

1931-es óceánrepülése után ünneplő tömeg várta Mátyásföldön, egy évvel később pedig innen indult Róma felé a Justice for Hungary fedélzetén. Az út tragédiával végződött: a gép leszállás közben lezuhant.

A harmincas évekre Mátyásföld már egyre kevésbé felelt meg a növekvő légiforgalom igényeinek, ezért új repülőtér épült. Budaörsöt 1937. június 20-án nyitották meg, modern terminálja és hatalmas hangárja pedig látványos előrelépést jelentett.

Budaörs füves pályája esős időben könnyen felázott, ezért 1937 végén átmenetileg ismét Mátyásföldre költözött a légiforgalom, majd 1938 tavaszán tért vissza Budaörsre. Ekkor azonban már Ferihegy tervei is megszületőben voltak.

Az építkezés ugyanebben az évben el is indult, a második világháború azonban hosszú időre félbeszakította a munkát. A ma is használt repülőtér végül 1950. május 7-én nyílt meg az utazóközönség előtt. Ez lett Budapest új nemzetközi repülőtere, amelyet 2011 óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek hívunk.

A történet korábbi helyszínei közben egészen más irányt vettek. Budaörs ma is működő repülőtér, csak már nem menetrend szerinti utasszállítók érkeznek ide: főként kisgépek használják, az elmúlt évtizedekben pedig a sport- és munkarepülés egyik fontos hazai bázisává vált. A történelmi forgalmi épület és a nagyhangár azonban ma is őrzi azt az időszakot, amikor innen indult Budapest nemzetközi légiforgalma.

Mátyásföldön ezzel szemben már nem szállnak le valódi repülőgépek. Az egykori füves reptér ma erre nem alkalmas, kijelölt részét rádió-távirányítású repülőmodellek használják, a hatalmas zöld területen pedig futókkal, kutyasétáltatókkal és lovasokkal is találkozhatunk.

(Forrás: Képes Repülés, Újszász utca 45.)