2026-04-23
Az Országos Kéktúra 5 legrövidebb szakasza, amit egy nap alatt is teljesíthetsz
Tavasszal egyre többen indulnak útnak, hogy felfedezzék hazánk túraútvonalait, és nincs ez másként az Országos Kéktúra esetében sem. A teljes, 1184 kilométeres útvonal végigjárása komoly felkészülést és elhivatottságot igényel, a rövidebb szakaszok azonban már kevésbé tapasztalt túrázók számára is teljesíthetők. Fontos ugyanakkor, hogy ne csak a távolságot vegyük figyelembe: az egyes etapok jelentős szintkülönbségeket és változatos terepviszonyokat is tartogathatnak, amelyek egyben jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik később hosszabb távokra is vállalkoznának.
A Budai-hegységben húzódó szakasz a legrövidebb a listán, mégis kifejezetten változatos terepet szolgáltat. Hűvösvölgyből indulva erdei környezetben folytatjuk az utat, ami a Hármashatár-hegyet is érinti.
A kilátópontnál érdemes egy kitérőt tenni, hiszen a környező vidéket és a Dunát is megcsodálhatjuk. Az út során több népszerű megállót is érintünk majd, mint az Oroszlán-szikla, az Árpád-kilátó vagy a Guckler Károly-kilátó. Fontos hangsúlyozni, hogy a közel 4 és fél óra alatt teljesíthető útvonalat 525 méternyi emelkedő és 625 méternyi ereszkedő nehezíti.
Bár ez már pár kilométerrel hosszabb etap, út közben a Balaton-felvidék legszebb arcát ismerhetjük meg. A Tapolca és Badacsonytördemic közötti 5 órás útvonalat a tanúhegyek látványa határozza meg, különös tekintettel a Szent György-hegyre.
A vulkanikus múlt nyomai, a bazaltformák, a szőlőültetvények és a Balaton közelsége együtt különleges hangulatot teremtenek, amely miatt minden megtett méter élvezetes lesz. A 380 méteres emelkedés és 385 méteres ereszkedés mellett több pihenésre csábító pont is akad, például az Ify-kápolna, az Örömhírvétel-kápolna vagy a Lengyel-kápolna.
Magyarország két meghatározó hegysége, a Mátra és a Bükk közötti dombvidéken vezető szakasz már vadregényesebb karaktert képvisel. A tájat tavaszi rétek és erdők váltakozása, valamint történelmi emlékek teszik különlegessé.
Utóbbit erősíti Sirok és Szarvaskő vára, melyek már önmagukban is megérnek egy látogatást. A felejthetetlen panorámáról ezen a szakaszon a Major-tetői-kilátó gondoskodik. Az 5 és fél órás út alatt 585 méter szintemelkedésre és 520 méter ereszkedésre lehet számítani, így ez a szakasz inkább azoknak ajánlott, akik rövidebb távon sem riadnak vissza a komolyabb fizikai kihívástól.
A Pilis lábánál futó 5 és fél óra alatt megtehető útvonal nem kapaszkodik fel a hegység legmagasabb pontjaira, ugyanakkor az 530 méteres emelkedés és 420 méteres ereszkedés miatt ez a szakasz sem nevezhető könnyűnek.
Változatos nevezetességei miatt azonban emlékezetes program lehet: Dorog ipari múltja, Kesztölc hangulata, a Dévényi Antal-kilátó, valamint a környék borvidékei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a túra során a fókusz a nehezebb szakaszokról az élményekre terelődjön. Természeti látnivalókban sincs hiány: az Öreg-szirt, a Kémény-sziklák és a Klastrom-szirtek is az út részei.
A lista leghosszabb, de még mindig a rövidebbek közé tartozó szakasza a Pilis és a Budai-hegység határvidékén halad. Klasszikus kirándulóterepről van szó, amely természeti és földtani szempontból is gazdag vidéknek minősül.
A Kőris-völgy, a Bükkös-árok, a Nagy-Szénás és a dolomitsziklák változatos környezetet biztosítanak a 6 és fél órás út mellé. A 22,3 kilométeren 580 méter emelkedésre és 585 méter ereszkedésre kell készülnünk, amelyért a tavaszi táj kárpótol.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
