Őszi időutazás vidéki portákon: 6 hangulatos magyar skanzen, amit kár lenne kihagyni

Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma 1968 óta mutatja be a göcseji falvak hagyományos életformáját. A Zala menti dombvidék jellegzetes boronaházai, szabad kéményes konyhái és fa harangtornyai között úgy érezhetjük, megállt az idő. A skanzen összesen negyven különböző épületből áll, melyeket Göcsej apró falvaiből, kisebb darabokra szétbontva telepítettek ide – a házak így a valóságban sosem alkottak egy önálló települést, de a ma embere számára mégis életjűen tudják ábrázolni, hogyan nézett ki a 19. század végén egy egyutcás falu. A helyszínen ráadásul egy hangulatos tanösvényt is fut, aminek mentén belekukkanthatunk az aszalás vagy a komposztálás mesterségébe, de madármegfigyelésre is van lehetőség. 

Ez a somogyi skanzen egyedülálló abból a szempontból, hogy nem külön területen áll, hanem szervesen illeszkedik Szenna településébe. A Zselic lankái között megbúvó falumúzeumban eredeti és hitelesen rekonstruált épületeken keresztül ismerhetjük meg a 18–19. századi dél-dunántúli paraszti világot. Az igazi ékköve a gyönyörű, festett kazettás mennyezetű református templom, amely ma is látogatható. A skanzen nemcsak a múltat mutatja be: gyakoriak a kézműves foglalkozások, ünnepi programok, és a kínálatból persze a finom zselici tökmagolaj sem hiányozhat.

A Nyíregyháza melletti Sóstói-erdő szélén húzódik meg Kelet-Magyarország egyik legnagyobb és legváltozatosabb skanzenje. A Sóstói Múzeumfalu nem csupán a Nyírség, hanem a teljes egykori Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye népi kultúráját mutatja be, faluról falura épített tájegységeken keresztül. Az alföldi vályogházaktól a hegyvidéki faházakig sokféle építkezési stílus és életforma elevenedik meg, a látogatók pedig a kovácsműhelyektől kezdve a szatócsboltokon át a tűzoltószertárig, számos épületbe nyerhetnek betekintést. Rendszeresek továbbá a tematikus napok, gasztroprogramok, sőt, esetenként még lakodalmas menet is előfordul!

A Sugovica partján, közvetlenül Baja belvárosában találjuk ezt a kicsi, de annál különlegesebb skanzent, ami a halászat múltját és annak kultúráját állítja középpontba. A halászkunyhók, ladikok, hálók és halfogó eszközök már önmagukban mesélnek arról, hogy hogyan alakította a Duna-vidék életét évszázadokon át a halászat, a Tolna és Bács-Kiskun vármegyék határán elterülő erdő pedig tökéletes lehetőséget biztosít a kirándulásra – a Türr István kilátót például semmiképpen se hagyjuk ki. A helyszínen továbbá két szabadtéri kemence, illetve a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács révén gasztronómiai kalandozásra is van lehetőségünk, és mivel Baja egyébként is híres halászléfőző hagyományáról, érdemes a látogatást egy jó ebéddel is összekötni.

A Vasi Múzeumfalu Vas megye településeinek népi építészetét, tárgyi világát és hagyományait idézi meg. A skanzen érdekessége, hogy a közép-dunántúli dombvidék és az Alpokalja találkozásánál fekvő vidék paraszti kultúráját mutatja be, az osztrák határ menti falvak világát is beleértve. A füstöskonyhás házaktól a többosztatú lakóházakon át egészen a kisnemesi kúriáig, sokféle épülettípust bejárhatunk, miközben belepillanthatunk az egykori gazdálkodás, ünnepek és mesterségek mindennapjaiba. A skanzen parkosított, hangulatos környezetben helyezkedik el, és gyakran ad otthont vásároknak, fesztiváloknak is.

A Bodrogköz és a Tisza menti világ rég elfeledett életformáit hozza vissza a Magyarország északkeleti szegletében, Cigánd központjában található apró skanzen. Az autentikus portán nemcsak a parasztházat járhatjuk be, de megismerhetjük a hagyományos gazdálkodás eszközeit, a kézművesség formáit és a népi építészet sajátosságait is. A 2015-ben átadott projekt célja, hogy közelebb hozza ezeket a hagyományokat a felnövekvő generációkhoz, ezért igyekszik különböző izgalmas eseményeket és rendezvényeket szervezni: a Tanítóházban például múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak,  de külön figyelmet érdemel a fonott használati tárgyak bemutatója is – a Bodrogköz ugyanis híres a kosárfonás hagyományáról.