Nyár közepén is jeget rejt ez a különleges magyar barlang

A Zempléni-hegységben, Telkibányától nagyjából öt kilométerre, a Királyhegy északi lejtőjének lábánál található Magyarország egyetlen jégbarlangja. A neve azonban kissé megtévesztő: valójában egy mesterségesen kialakított, később kibővített bányavágatról van szó, amelynek eredetét és pontos korát a szakemberek sem ismerik biztosan. A hely különlegességét az adja, hogy a hideg időszakban rendszeresen jég képződik benne.

A jégképződés jellemzően a tél második felében indul meg, a látványosabb formák pedig március környékén jelennek meg, és tavasszal a legszembetűnőbbek. Ebben nagy szerepe van a Király-hegy árnyékos északi oldalának és a környező völgy hűvös mikroklímájának: a téli hónapok alatt a járat és a körülötte lévő kőzettömeg fokozatosan lehűl, a hideg pedig a tavaszi enyhülés után is sokáig megmarad odabent.

A repedezett kőzet és a magas páratartalom tovább segíti a folyamatot. A járatba jutó nedvesség a még fagypont körüli vagy annál hidegebb felületeken megfagy, így fokozatosan jégrétegek és kisebb jégformák alakulnak ki.

A folyamatot tovább erősíti a kőzet repedésein keresztül beszivárgó víz is. A mennyezetről és a falakról lecsepegő nedvesség rétegről rétegre fagy rá a már kialakult jégre, így idővel szabálytalan, látványos képződmények, úgynevezett jégbabák jöhetnek létre. Ez magyarázza azt a látszólagos ellentmondást is, hogy a barlang jégvilága éppen a tél végén, illetve kora tavasszal válik igazán látványossá.

A telkibányai jegesbarlang azért is különleges, mert viszonylag alacsony tengerszint feletti magasságban fekszik. A Királyhegy 375 méter magas, a járat pedig körülbelül 270 méteren található. Hulják Péter, a barlang kezeléséért felelős Északerdő Zrt. munkatársa szerint az, hogy ilyen alacsonyan is rendszeres jegesedés alakul ki, Magyarországon és Európában is egyedülálló jelenség.

A jegesbarlang szorosan kapcsolódik Telkibánya bányászati múltjához is. A település történetét évszázadokon át meghatározta az arany- és ezüstbányászat: az első írásos emlék az itteni aranybányászatról 1341-ből származik, Nagy Lajos pedig ugyanebben az évben bányavárosi rangot adományozott Telkibányának.

A környéken ma is több, az egykori bányászathoz kötődő emlék őrzi ezt az örökséget, köztük az Aranyásók útja tanösvény és Konczfalva romjai. Maga a jegesbarlang azonban belülről nem látogatható, mivel a bejárat rendszeres megnyitása felborítaná azt a különleges mikroklímát, amely a törékeny jégképződmények fennmaradásához szükséges.