Több száz múmia található Vácon, de erről alig hallott valaki

A török uralom megszűnte után, 1699-ben telepedtek le a Domonkos-rend szerzetesei Vác főterén, ahol kolostort és templomot kezdtek építeni. Ruhájuk színe miatt helyiek „fehér barátokként" emlegették őket, központjukat pedig a „Fehérek temploma" néven ismerték. Az ezalatti kriptát 1729 és 1731 között alakították ki, ahol nemcsak egyházi személyeket, hanem váci polgárokat is eltemettek. A helyet azonban a hozzátartozók nem látogatták, így a sírok hosszú évtizedekig érintetlenek maradtak.

A feljegyzések szerint az első temetést 1731-ben jegyezték fel, míg az utolsó valamikor 1841 után történt. A kriptát később bővítették egy újabb, a kápolna alatt kialakított temetkezőhellyel, amelyet „Loretumnak" neveztek el. Ez a rész is megtelt koporsókkal, majd a lejáratot befalazták, így a hely lassan feledésbe merült.

A koporsókban elhelyezett temetkezési tárgyak – többek között szentképek, érmek és ereklyetartók – nagy száma és sokfélesége jól tükrözi a korabeli váci polgárok mély vallásosságát. Az a tény pedig, hogy a kutatók ilyen jó állapotban leltek a maradványokra, elsősorban az altemplom és a külvilág között húzódó két keskeny szellőzőkürtőnek köszönhető, amelyek gyenge, de folyamatos légáramlást biztosítottak. A természetes mumifikálódás így végbement, a kivételes értékű antropológiai leletegyüttes – a Váci Püspökség engedélyével – pedig nem visszatemetésre, hanem a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába került megőrzésre és kutatásra – írja a HelloMagyar.