Törölt járatok, lezárt légterek: így érinti a magyar utasokat a közel-keleti konfliktus

A harcok következtében több közel-keleti repülőtér működését is felfüggesztették vagy korlátozták vasárnap hajnalig. A korlátozások a térség legforgalmasabb légikikötőit is érintették, köztük Dubajt, valamint Kuvait, Bahrein és Abu-Dzabi repülőtereit.

A Guardian beszámolója szerint a légitársaságok szombaton mintegy 2800, vasárnap 3156, hétfő reggelig pedig legalább további 1239 járatot töröltek, elsősorban a térség nagy szereplői, köztük az Emirates, az Etihad és a Qatar Airways érintettségével. A fennakadások a budapesti repülőteret is elérték: a Budapest Airport tájékoztatása szerint vasárnap 28, Tel-Avivba, Dubajba, Abu-Dzabiba, Dohába és Ammanba induló vagy onnan érkező járat maradt el.

Hétfő délután ugyanakkor korlátozottan újranyílt az Egyesült Arab Emírségek légtere: az Etihad gépei ismét elindultak Abu-Dzabiból, miközben a dubaji repülőterek továbbra is zárva tartanak. Az első járat a londoni Heathrow repülőtérre indult, ezt követően Amszterdam, Párizs és további európai célállomások is szerepelnek a menetrendben. A gépek az Abu-Dzabiból történő felszállást követően a legrövidebb útvonalon hagyják el az ország légterét Omán irányába, majd az Európába tartó járatok délnyugati irányban, a használható szaúdi légtérben haladnak tovább – írja az Airportal. 

Az érintett légitársaságoknál kérhető a jegyek visszatérítése vagy a díjmentes átfoglalás. Az Emirates jelenleg március 2-ig, a Qatar Airways március 6-ig biztosít rugalmas módosítási lehetőséget, a menetrendet és az érintett járatokat érintő további tájékoztatást hétfőre ígérték. Az emirátusi turisztikai hatóság közlése szerint az ott rekedt turisták szállásköltségeit teljes egészében átvállalják, szombaton mintegy 20 ezer utas számára biztosítottak ideiglenes elhelyezést és ellátást.

A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a légtérzár miatt mintegy 4200 magyar tartózkodik az Egyesült Arab Emírségekben, közülük 2271-en regisztráltak konzuli védelemre, de a térségből összesen már több mint ötezren fordultak segítségért a tárcához. 

Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnapi tájékoztatása szerint Szaúd-Arábia és Omán felé a szárazföldi határátkelők nyitva vannak, ugyanakkor a várakozási idő rendkívül hosszú. A hatóságok ezért azt javasolják, hogy az érintettek lehetőség szerint maradjanak a tartózkodási helyükön. A személyi biztonság érdekében egyelőre a repülőterek és környékük elkerülését is tanácsolják.

Azoknak, akik még nem regisztráltak konzuli védelemre, érdemes mielőbb felvenniük a kapcsolatot az illetékes külképviselettel. A konzuli ügyeleti telefonszámok:

• Emírségek: +971 56 549 9009
• Katar: +974 55 987 066
• Jordánia: +962 770 448 240
• Konzuli Call Center: +3680368036

Hétfő reggel ezzel párhuzamosan tovább éleződött a helyzet, miután a brit védelmi minisztérium közlése szerint Cipruson katonai támadás ért egy brit légitámaszpontot. A szigeten riadókészültséget rendeltek el, bezárták az iskolákat, és felkészültek a lakosság esetleges evakuálására. A Kathimerini Cyprus szerint vasárnap közel ötven, a Közel-Keletre közlekedő járatot töröltek a larnakai és a páfoszi repülőtéren. Hétfői adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ezért az utazóknak indulás előtt érdemes közvetlenül az adott légitársaságnál vagy repülőtéren tájékozódniuk.

Az érintettek között a Közel-Keleten rekedt utazók mellett olyanok is vannak, akik a lezárt légterek miatt távolabbi országokból, például Thaiföldről nem tudnak hazautazni. A korlátozások a térség átszállóforgalmát is érintik, így azok terveit is felülírhatják, akik nem a Közel-Keletre tartottak, csupán ott szálltak volna át.

A légiközlekedési szakértők szerint az utasok egyelőre ne töröljék saját kezdeményezésre foglalásukat. Kártérítési vagy visszatérítési igény jellemzően csak akkor érvényesíthető, ha a járat törléséről a légitársaság dönt. Az önálló átfoglalás jelenleg nemcsak nehézkes, hanem jelentősen drágább is lehet az alternatív útvonalak korlátozott száma miatt. A távolabbi úti célokon várakozó magyar utazók szintén a konzuli szolgálathoz fordulhatnak információért és segítségért a hazajutási lehetőségekkel kapcsolatban.

Az Indexnek nyilatkozó Kiss Róbert Richárd szakértő szerint a jelenlegi helyzet vis maiornak minősül, vagyis rendkívüli, előre nem látható körülménynek. Ilyen esetben a légitársaságok kártérítési kötelezettsége korlátozott, és nem kötelesek szállást biztosítani az érintett utasoknak. A hazajutás megszervezése így sok esetben az utazók feladata marad.

A vis maior helyzet az utasbiztosításokra is hatással lehet, a kárrendezés ezért hosszabb és összetettebb folyamat lehet. Azok számára, akik utazási irodán keresztül érkeztek a térségbe, a szervezők általában alternatív megoldást kínálnak. Aki viszont egyénileg foglalt szállást vagy közlekedést, mindenképpen őrizze meg a számlákat és bizonylatokat, ezekre szükség lehet a későbbi igényérvényesítés során.