Komoly következményei lehetnek a legelterjedtebb gyógyfürdős tévhitnek

A közbeszédben a gyógyfürdőt gyakran használjuk a termálfürdő szinonimájaként, azonban a valóságban nem minden termálfürdő számít gyógyhatásúnak. Hazai definíció szerint egy fürdő akkor hívhatja magát gyógyfürdőnek, ha Budapest Főváros Kormányhivatala erre kifejezett engedélyt ad. A minősítést olyan létesítmények igényelhetik, amelyek gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező felhasználásával nyújtanak fürdőkezeléseket, de azok a helyek is megkaphatják a titulust, ahol elismert ásványvíz, hévíz vagy melegített víz felhasználásával teljes körű fizioterápiás ellátást biztosítanak – magyarázza el a Termál Online.

Ugyanakkor sok vendég úgy gondolja, hogy minél tovább áztatja magát a vízben, annál jobban jár. Ez viszont a portál szerint nincs így: a gyógyvízben található ásványi anyagok ugyanis csak kisebb mennyiségben jótékony hatásúak, nagyobb kitettség esetén azonban könnyen tapasztalhatnak panaszokat a vendégek.

A forró víz okozta vérnyomáscsökkenés ráadásul ájuláshoz is vezethet, éppen ezért nem ajánlják a szívproblémákban és magas vérnyomásban szenvedők számára a forró vizes gyógykezelést. Persze nem kell mindettől megijedni, hiszen ez nem jelenti azt, hogy egy-egy fürdőzést követően már tilos lenne visszamenni a vízbe.

Aki nem szeretne félóránként kiszállni a vízből, az választhat olyan fürdőt, amelynek alacsonyabb az ásványianyag-tartalma vagy hűvösebb a vize. A Termál Online szerint az is jó megoldás lehet, ha egy gyógyvizes fürdőzést követően átmegyünk egy hűvösebb hőmérsékletű, nem gyógyvízzel töltött medencébe, így ugyanis jóval hosszabb időt tölthetünk a vízben anélkül, hogy aggódnunk kéne egészségünkért.

(Forrás: Termál Online)