Ne dobd ki! Így hozhatod ki a legtöbbet a régi ruháidból

Az Európai Unió adatai szerint egy átlagos lakos évente 26 kilogramm textíliát vásárol, 11 kilogramm pedig a kukában végzi. A kidobott textilhulladék 87%-át elégetik vagy hulladéklerakókba helyezik, ami komoly környezeti terhelést jelent. A ruhaipar adja a világ textilgyártásának több mint 60%-át, ezzel szemben az újrahasznosítás aránya még mindig rendkívül alacsony – a kidobott textíliáknak csupán 1%-a kerül vissza a termelési körforgásba. 

Nem kivétel ez alól a turizmus sem, hiszen az utazásaink során is rengeteg textilhulladék keletkezik – legyen szó a szállodákban használt ágyneműkről, törölközőkről, vagy akár a nálunk lévő elhasználódott ruhadarabokról. A turisták által hozott felesleges ruhák és egyéb textíliák is növekvő problémát jelentenek, hiszen a legtöbb esetben ezek sem kerülnek újrahasznosításra.

A textilgyűjtés világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, több országban is működnek már olyan kezdeményezések, amelyek segítenek a textilhulladékok fenntartható kezelésében. Erre a turisták körében is növekvő igény mutatkozik, így a szállodák és más turisztikai szolgáltatók is fokozatosan alkalmazkodnak. Bár a skandináv országok, mint például Svédország és Norvégia, élen járnak a gyűjtőpontok biztosításában, Európa-szerte már több hasonló kezdeményezéssel találkozhatunk: az Egyesült Királyságban és Németországban például számos szálloda biztosít lehetőséget arra, hogy a vendégek leadják elhasználódott textileiket. 

Magyarországon is könnyen hozzájárulhatunk a fenntartható újrahasznosításához, hiszen a MOHU több ezer textilgyűjtő konténert biztosít a hulladékudvarok, kiskereskedelmi egységek, forgalmazók közvetlen környezetében (például Tesco, Metro) – ahogy az iskolákban és a közterületeken is találkozhatunk velük. Az új, feltörésbiztos konténerek 150-250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak, melyek rendszeresen ürítésre kerülnek. Ráadásul a vállalat a következő években is folytatja a textilgyűjtők telepítését, törekedve arra, hogy minden 2000 főnél nagyobb településen elérhetővé váljon a szolgáltatás – biztosítva, hogy minél több elhasználódott ruha kerüljön vissza a körforgásba.

Az első, egyben legnehezebb lépés a válogatás, amely ugyan sokak számára időigényes feladat, de ha megvagyunk vele, a további teendők már jóval egyszerűbbek. Miután megtörtént a szelektálás, gondoskodjunk róla, hogy a textilek tiszták és szárazak legyenek, és ügyeljünk rá, hogy semmilyen érték ne lapuljon meg a ruhadarabok között.  Ezután két lehetőségünk van: leadhatjuk őket egy jótékonysági szervezetnél (például a Máltai Szeretetszolgálatnál), így a ruhák rászoruló családokhoz kerülnek, vagy a MOHU térképes keresőjével megkereshetjük a legközelebb található textilgyűjtő konténert.

A textilgyűjtőbe ruhákat, cipőket, kiegészítőket, valamint függönyöket és egyéb lakástextileket is elhelyezhetünk. Ideális esetben a használható, régi ruhákat érdemes először kimosni, hogy ne szennyeződjenek el a tárolóedények, és biztosítsuk, hogy a már nem használt textilek valóban felhasználásra kerüljenek

Tilla például így csinálja: 

A begyűjtött textilek egy válogatóközpontba kerülnek, ahol először két kategóriába sorolják őket: újrahasználható ruhák és textíliák, valamint az energetikai hasznosításra kerülő anyagok. Az újrahasználható darabokról egy több lépcsős szelektálási folyamat során eldöntik, hogy az anyag melyik további kategóriába sorolható a használat típusa (pl. kabát vagy ing) és minőségi állapot szerint – összesen 400 kategóriát is megkülönböztetnek a folyamat végére. A legjobb besorolású termékek az európai second hand üzletek kínálatába kerülnek, a gyengébb minőségűeket pedig az afrikai piacra szállítják, de még prémium kategóriát is megkülönböztetnek a válogatás során.