Szlovénia 5 világörökségi helyszíne, amelynek a bakancslistádon a helye

A hatalmas barlangrendszer volt az első szlovéniai helyszín, amelyet az UNESCO felvett a listájára – mindezt még 1986-ban. A hatalmas barlangokon a világ egyik legnagyobb – több mint 6 km hosszú – föld alatti folyókanyonja halad át. A szokásos vezetett túra körülbelül három órát vesz igénybe, és 5 km mélyre vezet a barlangrendszerbe, ahol számtalan látnivaló vár ránk – köztük a Cerkvenik-hídon való átkelés, 50 méterrel a Reka folyó fölött.

Szlovénia Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal és Svájccal osztozik ezen a különleges helyszínen, ahol őskori cölöpépítményekkel találkozhatunk. A szlovén maradványok a kőkorszaki és bronzkori alpesi Európa kapcsán hordoznak a kutatók számára fontos üzeneteket. A lelőhely Ljubljanától délre, a Ljubljansko Barje (Ljubljanai mocsárvidék) területén fekszik, ahol a legrégebbi település akár 7000 éves is lehet.

A „higany öröksége” nevű világörökségi helyszínen Spanyolország és Szlovénia osztozik: Idrija a spanyolországi Almaden után a világ második legnagyobb higanybányája, ahol már 1490 körül folytak a bányamunkálatok. A helyszín különlegessége, hogy a bánya nem pusztán rom, hiszen még mindig áll, így látogatóként mélyen elmerülhetünk a bányászat rejtelmeibe. Az idrijai múzeum is kihagyhatatlan látnivaló: több mint 800 különböző érc- és ásványmintát őriznek itt a helyi lelőhelyekről. A kiállítási tárgyak bemutatják a rendkívül veszélyes higany kitermelésére használt hagyományos és modernebb technikákat is.

Ha egy igazán különleges természeti jelenségre lenénnk kíváncsiak, látogassunk el a Krokar és a Sneznik-Zdrocle őserdőkbe. Utóbbi alkotja Szlovénia legnagyobb erdőrezervátumát, amelyet az 1796 méter magas Sneznik-hegy, a karsztos északnyugati Dinári-hegység legmagasabb csúcsa köré vájtak. A Krokar rezervátum pedig a Dinári-hegység északi részén található, ahol a fenyő- és bükkerdők dominálnak.

A legújabb szlovéniai világörökségi helyszín 2021-ben került fel a listára. A 20. században alkotó Jože Plečnik  építészeti alkotásait Ljubljanában kereshetjük fel – akár szervezett túra keretein belül. A főváros arculatának újragondolásában főszerepet játszó művész hatalmas fejlesztéseket hajtott végre a Ljubljanica folyó partján, a köztereken és a közintézményeken is, egységes városi egésszé szőve azokat. A betont és egyéb olcsóbb alapanyagokat is nagyszerűen használó építész legszebb műve talán a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, amelyet gyakran látogatnak a világ minden tájáról érkező mérnökhallgatók is.