5 ősi étel, amit régészek épen találtak
Két elmélet van a britek legöregebb kenyerével kapcsolatban: egyesek szerint az Oxfordshire-ben megtalált élelmiszer egy árvízzel elárasztott szemétgödörben volt, más vélemények szerint azonban vallási áldozati helyen találtak rá. Az újkőkorszaki elszenesedett kenyérdarabokat a 20. században találták meg más maradványok között, és a régészek szerint egy túlsütött 5500 éves kenyér lehetett. És honnan jöttek rá, hogy kenyér volt? Az egyik archeológus összezúzott árpaszemeket vett benne észre. Ha jól lőtték be a lelet korát, akkor nagy valószínűséggel az elsők között Európából Nagy-Britanniába letelepedett bevándorlók kenyere lehetett. További érdekesség, hogy a világ legrégebbi kenyérszerű gabonatermékét, amelyről egy 2018-as cikk számol be, 14 600 és 11 600 évvel ezelőtt készítették, vagyis körülbelül 4000 évvel korábban, mint ahogy a mezőgazdaság kialakult.
1867-ben a régészek a németországi Speyer közelében találtak egy üveg római kori bort (más néven Römerweint), amely körülbelül i.sz. 325-ből származik, és azóta a legrégebbi ismert, még mindig folyékony halmazállapotú bor. A bor egy szarkofágban volt több másik palack társaságában, de a többi palack már kiszáradt. A bort úgy tartósították, hogy olívaolajat töltöttek a tetejére, ez megvédte a nedűt az oxidációtól, persze az 1600 éves bornak már nem volt alkoholtartalma az állaga pedig üledékes, viaszos volt már.
Fotó: Wikimedia
Hszianban egy új repülőtér építése miatt kezdték felásni a területet, ahol egy zárt edényre bukkantak a munkások. A zárt tálban csontos húsleves volt. Nagyjából 2400 évesre becsülték a szakemberek az étel korát. Hszian 900 km-re van Pekingtől, egy neolitikus alapítású nagyváros, ami ma is 12 milliós népességgel rendelkezik, nemcsak most fontos gazdasági szempontból, hanem régen, a Selyemút idején is központi szerepe volt. Hszian arról is híres, hogy egykor ez volt Kína fővárosa, ahol kína első császára élt, és az ő sírjában fedezték fel a legendás agyaghadsereget is. A bronzedényben eltett levest is egy előkelő sírban helyezhették el, amely az évezredek alatt a bronzoxidációtól már zöld volt.
Több ezer évvel ezelőtt nem volt egyszerű a vajtárolás, de szerencsére pár kildare-i úgy döntött 3000 évvel ezelőtt, hogy tőzegmocsárba süllyeszti a család vajtartalékát, ahol konzerválódott a tejtermék. A 2009-ben megtalált mocsári vaj érintetlen maradt évezredekig, mára az állaga már nem volt krémes, hanem inkább a balzsamozáshoz használt viaszra emlékeztetett. Az edényt az Ír Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.
2005-ben Kínában, a Sárga-folyó partján fedezték fel Lajiát, ahol egy egész bronzkori várost tártak fel. Lajiában találták meg a legrégebbi tésztaételt is, ami kölestésztából készült, és egy véletlennek köszönhetően maradt meg. A völgyet elárasztotta a folyó, az árral érkező iszap és az edényben lévő hő kölcsönhatása valószínűleg vákuumot képzett az edényben. Ez a levegőtől elzárt étel így máig fennmaradhatott.
