• Drive
• Gasztro
• A kávé útja a csészénkig

A kávé útja a csészénkig

Fotó: Unsplash

Száznál is több kávéfajta van, de mindössze kettő – az arabica (70 százalék) és a robusta (29 százalék) – adja a kávék összességének túlnyomó részét, és csak a maradék 1 százalék teszi ki a szűk körben termesztett alfajtákat. Míg az arabicának nagyobb, ívesebb szemei vannak, íze gyümölcsösebb és termőhelyként „szereti" az 1500 méter feletti magasságot, addig a robusta kisebb, oválisabb szemekből áll, és ami nagyon fontos, kialakított magának egy védelmi mechanizmust a kártevők ellen, így gyakorlatilag szinte bárhol megél a Ráktérítő és Baktérítő közötti kávéövben. Legfontosabb jellemzője is ebből a védelmi tulajdonságából következik: négyszer több benne a koffein, ezért az íze is markánsabb, kesernyésebb, egy saját ízkeverék, blend kialakításakor ez a típus adja az íz karakterét.

A legjelentősebb kávétermelő országok rangsorát 25-30%-os aránnyal Brazília vezeti, a sorban az utóbbi két évtizedben feljövő Vietnám következik 15-17%-kal, a bronzérmes pedig Kolumbia 7-8%-kal.

Fotó: Unsplash

1. A kávécserje termésének leszüretelése után 24 órán belül elkezdik a feldolgozást. A sötétpiros szemeket, vagyis a kávé termését gyakran hívják cseresznyének, mert a viaszos héja alatt gyümölcshús rejlik, és abban fekszik a védőburkos, zöld kávémag.
2. A feldolgozás módja kétféle lehet: vagy vizes eljárással, kemikáliákkal lemossák a viaszos héjat, vagy gépekkel kipréselik a húsból a magot.
3. Ezt követően megszárítják a szemeket, majd hatalmas tálcákra vagy aszfaltos teraszokra terítik, ahol aztán akár egy hétig forgatják, szárítják, válogatják azokat a forró napon.
4. Miután elérték a megfelelő szárazsági szintet, és nagyság szerint szétválogatták, 25-30 kilogrammos, jól szellőző lenzsákokba töltik a kávészemeket.
5. Ezután következik a felvásárlás, a kereskedők Európába szállítják az árut, ahol a központokban óriási gépekben szakszerűen megpörkölik, majd csomagolják a kávét.