2024-04-18
A világ legrégebbi fogásai, amiket évezredek óta fogyaszt az emberiség
Legyen szó egy jó tábortüzes sütögetésről vagy egy éttermi vacsoráról, a közös étkezéseknek ősidők óta fontos szerepe volt a társas kapcsolatokban. Míg az nyilvánvaló lehet, hogy egyes alapanyagokat már az ősemberek is felhasználtak, addig az egy érdekesebb kérdés, hogy mégis milyen fogásokat fogyasztottunk a múltban. Mutatunk pár olyan ételt, ami már évezredekkel ezelőtt is ott volt a vacsoraasztalon.
A világ egyik legrégebbi ételének, a babilóniai báránypörköltnek a receptjét még egy sumér agyagtáblára írták fel jóval időszámításunk kezdete előtt. Ugyanakkor a Yale Egyetemen őrzött táblán inkább csak a hozzávalók vannak listázva az instrukciók helyett, de ezek alapján a tudósoknak sikerült egy modern receptet készíteniük.
A klasszikus hozzávalókon – például hagymákon, bárányhúson, olívaolajon – kívül az ősi recept érdekessége, hogy gránátalmával és datolyamelasszal ízesítették azt.
from ArtefactPorn
A csontból készült alaplé receptje több mint 2400 évvel ezelőttről, Kína területéről ered. A fogást tartalmazó, bronzból készült fazékra egy Hszian városához közeli ásatáson bukkantak rá 2010-ben a kutatók. A leves az oxidáció hatására zöld színt öltött, de még ennyi idővel később is folyékony halmazállapotú tudott maradni, valamint felszínén jól láthatóan csontdarabkák lebegtek.
És a régi magyar receptekről hallottál már? Őseink konyhája: a legelső írott magyar recept és a legrégebbi szakácskönyvünk
A csalán bár ehető, manapság elég ritkán használjuk fel őket ételeinkben. Az Egyesült Királyságban viszont a csalánból készült puding számít az egyik legrégebbi receptnek, melyet még 2007-ben fedeztek fel egy nyomozás során a Walesi Egyetem kutatói.
A nyolcezer éves recept elég egyszerűnek tűnik; a csalánleveleket bő vízben, pitypanglevelekkel, vízitormával, sóskával, metélőhagymával és árpával készítették.
Meglepő lehet, de a ma is nagy népszerűségnek örvendő palacsinták közel sem számítanak modern receptnek. A National Geographic szerint már az 1991-ben felfedezett Ötzi gyomrában is találtak a kutatók palacsintára hasonlító maradékokat.
Ötzi utolsó vacsorája valószínűleg kőszáli kecskéből és gímszarvasból készült, emellett pedig egymagvú búzából készült lisztet is fogyasztott. A gyomorban felfedezett szénmaradványok arra engednek következtetni, hogy a lisztet palacsintaszerű formátumban, a tűz fölött készítették el.
Mára rengeteg változata létezik: Palacsintaparti: így készítsük el a japán, a német és az orosz verziót
A Latin-Amerikában népszerű, zöldségekkel, hússal és akár gyümölcsökkel megtöltött tamales receptjét már közel 10 ezer éve is ismerhették. A kukoricacsuhé – vagy banánlevél – nemcsak, hogy képes egybetartani főzés során a tölteléket, de megkönnyíti a szállítást is, amit már a maják és az aztékok is rájöttek. Töltelékként általában babot, halat, gyümölcsöket, zöldségeket, nyúlhúst, chilit és más fűszereket használtak.
(Források: Food Republic, Bustle, Realm of History)