2026-07-23
Régóta rejtőző maradványok kerültek elő az apadó Dunából és Tiszából
A rendkívül alacsony vízállás időnként olyan rég elfeledett tárgyakat és építményeket tesz láthatóvá, amelyek máskor a folyók mélyén rejtőznek. A Duna horvátországi szakaszán egy második világháborús bombára és egy közel száz éve elsüllyedt hajó roncsára bukkantak, Szolnoknál pedig előkerültek Magyarország első állandó, Tiszán átívelő hídjának maradványai.
A Duna és a Tisza alacsony vízállása az elmúlt napokban több különleges történelmi emléket is láthatóvá tett. Kelet-Horvátországban egy második világháborús légibomba és egy csaknem száz éve elsüllyedt hajóroncs bukkant elő a Dunából, Szolnoknál pedig ismét felszínre kerültek egy 16. századi, török kori híd cölöpjei.
A hatóságok a veszélyes szerkezetet biztonságosan elszállították és megsemmisítették. Nem ez volt azonban az egyetlen maradvány, amely előkerült a Dunából: Apátinál (Opatovac) egy 1937 óta a folyó fenekén nyugvó hajóroncs is láthatóvá vált. Bár történetét a környéken generációk óta ismerik, a maradványok korábban még soha nem rajzolódtak ki ennyire tisztán.
A visszaemlékezések szerint a hajó szenet szállított, amikor ismeretlen okból víz kezdett szivárogni a törzsébe. A kapitány megpróbálta a parthoz irányítani, hogy megmentse a rakományt, a manőver azonban nem járt sikerrel. A helyiek úgy tartják, hogy a felszínre került szenet annak idején csónakokkal gyűjtötték össze, majd tüzelőként hasznosították.
Miközben a Duna a közelmúlt emlékeit hozta felszínre, a Tisza medréből egy jóval régebbi építmény nyomai kerültek elő. Szolnoknál a folyó vízállása a vízügyi adatok szerint mínusz 302 centiméterre süllyedt, ezzel új negatív rekordot döntött. A rendkívül alacsony vízszint miatt ismét láthatóvá váltak annak a török kori fahídnak a cölöpjei, amelyet 1562-ben építettek.
A Magyarország első állandó, Tiszán átívelő hídjaként számon tartott átkelő fontos szerepet játszott a korabeli kereskedelemben. A békésebb időszakokban évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, az átkelésért pedig a törökök hídpénzt szedtek.
A történészek szerint a hidat debreceni ácsok építették, majd a törökök 1685-ben, Szolnokról való kivonulásuk idején felgyújtották. Maradványai csak a legszárazabb időszakokban válnak láthatóvá a folyómederben. A cölöpök felbukkanása korábban valódi szenzációnak számított, az utóbbi évek gyakoribb alacsony vízállásai miatt azonban egyre többször rajzolódnak ki a Tiszában.
(MTI, Sokszínű Vidék)
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
