Annyira összebarátkozott két fehér cápa, hogy 6500 kilométer óta elválaszthatatlanok
Fehér cápa
Fotó: screamingtrees_22, Shutterstock

2025-05-12

Annyira összebarátkozott két fehér cápa, hogy 6500 kilométer óta elválaszthatatlanok

Az állatvilágban ugyan máshogy néz ki a barátság, az tény, hogy néhány faj meglehetősen szereti a társaságot. Míg a delfineken meg sem lepődünk, a fehér cápákról már ritkábban gondolnánk, hogy szükségük van egy barátra – pedig a tenger királya sem olyan magányos ragadozó, mint azt elrettentő hírneve sejteti, sőt: társasági igényük az emberekéhez hasonlóan egyedenként különbözik.

Ha szociális állatokra gondolunk, először valószínűleg a kezet fogó vidrákra, a családos elefántokra vagy a vizeket nézve a delfinekre asszociálunk. A fehér cápákról sokkal inkább magányos kalandorok jutnak eszünkbe, amik inkább egyedül járják az óceánok mélyét, mindez viszont nem is véletlen: a fehér cápákat hivatalosan sem tartják a legtársaságibb fajnak. 

Éppen ezért különleges az évek óta együtt úszkáló Simon és Jekyll esete, akik az elmúlt hónapok alatt több mint 6500 kilométert tettek meg egymás mellett az Egyesült Államok partszakaszainál. A fehér cápák körében ugyanis már az is meglepő, ha két példány 70 percig egymás mellett utazik, nemhogy akár több napig.

Ez a legelső alkalom, hogy ilyet látunk, és az egész borzasztóan érdekes. Rejtélyes, de érdekes

– idézte Bob Huetert, az amerikai OCEARCH tengerbiológiai szervezet munkatársát a The Travel.

A fehér cápákat követésével egyébként már évek óta foglalkoznak a szakemberek, és több kutatás is készült életükkel kapcsolatban. Az egyikből például arra a következtetésre jutottak, hogy az emberekhez hasonlóan a fehér cápák is egyedenként eltérő mértékű társaságra vágynak: az érintett példányok közül volt például, amelyik egy nap alatt mintegy 12 társával „beszélgetett”, de olyan is, aki 5 nap során csupán 2 másik cápával töltött időt.

A cápák személyisége ráadásul a vadászat során is megmutatkozott: egyesek érdekes módon a mély helyett szívesebben környékezték meg prédájukat sekély vizekben. A szocializáció java része egyébként ilyenkor, tehát főként a fókakolóniák közelében zajlott.

Azt ugyan még nem tudjuk, hogy mi készteti őket erre, de a feltételezések szerint a cápák nem bánják, ha különösebb erőfeszítés nélkül tudnak lakmározni azokból a falatokból, amikért egy társuk dolgozott meg. Szintén valószínű, hogy egyes állatok dominancia alapú hierarchikus rendszerben élnek, ahogy az is, hogy néhányójuk kifejezetten védi a saját területét. Barátkozási, társasági szokásaik pontosabb megértéséhez viszont egyértelműen további kutatások szükségesek.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!