Két tó, két külön világ: egy meseszép ikertó, amit látnod kell 2025-ben! Két tó, két külön világ: egy meseszép ikertó, amit látnod kell 2025-ben!
Lagoa das Sete Cidades, Azori-szigetek, Portugália
Fotó: Shutterstock

2024-11-26

  • Drive
  • Outdoor
  • Két tó, két külön világ: egy meseszép ikertó, amit látnod kell 2025-ben!

Két tó, két külön világ: egy meseszép ikertó, amit látnod kell 2025-ben!

Portugália partjaitól messze, az Atlanti-óceánon fekszik az Azori-szigetek kilenc szigetből álló szigetcsoportja, melyet régóta a természetkedvelők egyik mekkájának tartanak. A vulkanikus szigeteken ugyanis bármerre megyünk, buja erdőkbe, magas hegyvonulatokba és persze csodás tengerpartokba futhatunk. A térség egyik legkedveltebb és legismertebb természeti látnivalója pedig egyértelműen az „ikertóként” ismert képződmény, mely az Azori-szigetek legnagyobbját, São Miguelt díszíti.

Portugália partjaitól nyugatra, az Atlanti-óceánon fekszik a kilenc szigetből álló régió, melyet Azori-szigetekként ismerhetünk. A szigetek vulkanikus eredetűek, aminek köszönhetően mindenhol hegyvidékes tájakkal, zöld mezőkkel, erdőkkel és termálforrásokkal találkozhatunk. A kilenc sziget közül az egyik legnépszerűbbnek São Miguel számít: a legnagyobb sziget északnyugati oldalán találunk rá a Lagoa das Sete Cidades („A Hét Város lagúnája”) névre keresztelt látványosságra.

A két egymásba kapcsolódó, ámde teljesen eltérő kráterből keletkező tópárost egyedi formája miatt sokan csak „ikertóként” nevezik.
Az Azori-szigetek látnivalóiról itt írtunk bővebben: Az Atlanti-óceán eldugott szigetcsoportja, amire egy élet is kevés
Image
Lagoa das Sete Cidades, Azori-szigetek, Portugália
Fotó: Shutterstock

A tavak egy keskeny szoroson keresztül kapcsolódnak egymáshoz, így külön érdekes, hogy összetételük mégis eltérő. Ezt a különbséget jelzi a nevük is: az egyiket Lagoa Verdének (Zöld-tónak), a másikat pedig Lagoa Azulnak (Kék-tónak) hívják. A nevüket eltérő színük miatt kapták, amit a részben a vízükben található algák, részben pedig eltérő mélységük okoznak. A Kék-tó mélysége és összetétele miatt képes visszatükrözni az ég színét, míg a sekélyebb Zöld-tó esetében az algák közelebb vannak a felszínhez, ezért elnyelik a fényt.   

A szokatlan kettősséget egy helyi legenda is övezi: eszerint a környéket egykor egy király uralta, aki annyira féltette lányát, hogy megtiltotta neki, hogy elhagyja a térséget, illetve azt is, hogy bárki mással szóba elegyedjen. Egy napon viszont a hercegnő megelégelte a vasszigort, és megszökött, útja során pedig találkozott egy kék szemű fiatal juhásszal. Ezt követően szerelembe estek, és rendszeres titkos találkozókat szerveztek. Sorsuk viszont fordulatot vett akkor, amikor a juhász eljegyezte volna a hercegnőt: amikor a király színe elé járultak áldást kérni, az uralkodó száműzte a juhászt.

Végül a szerelmesek még leszerveztek egy utolsó találkozót, amit mindketten végigsírtak. Annyit sírtak, hogy könnyeik képesek voltak feltölteni két tavat: a zöld szemű hercegnő könnyeiből alakult végül ki a Zöld-tó, a kék szemű juhászéból pedig a Kék-tó.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!