Az alig ismert kisváros, amit csak a „portugál Velencének" becéznek

Portótól mindössze egyórányi autózásra rejtőzik a nagyjából 80 ezer fős Aveiro, amely kanálisainak és csodás építészetének köszönhetően meglehetősen hajaz Olaszország egyik leglátogatottabb városára, Velencére. Aveiro területe nagyjából feleakkora, mint Velencéé, és körülbelül harmadannyian lakják, így tökéletes alternatíva lehet azok számára, akik elsősorban a jellegzetes városkép miatt indulnának útnak.  

Persze a portugál városnak egyáltalán nincs szüksége az összehasonlításra, hiszen önálló turisztikai célpontként is kiválóan megállja a helyét. Aveiro történetében fontos szerepet játszott a halászat, aminek lenyomatát a halásznegyednek nevezett Beira Mar őrzi: ennek központja a klasszikus házak között megbújó Peixe tér, amelyet napközben feltöltenek a friss tengeri herkentyűket árusító standok, éjszaka pedig az egyetemisták találkozóhelyévé változik.

A legjobb módja a város látnivalóinak felfedezésére, az, ha beülünk a kanálisokon közlekedő, moliceiro néven futó színes csónakokba. A csónakokat egykor a hínárok begyűjtésére használták, mára viszont a turisták fuvarozására szolgálnak: a motorizált gondolákkal végigjárhatjuk Aveiro három fő csatornáját, megcsodálva a part mentén elhelyezkedő Art Nouveau stílusú épületeket és fölöttük húzódó romantikus hidakat.

A központban találhatjuk meg a város legfontosabb templomát, a 15. században épített, barokk stílusú katedrálist. Ezt követően nem kell sokat sétálnunk azért, hogy meglátogassuk a város gazdag vallási múltjának emléket állító Museo de Aveirót, A reneszánsz festményeket, ékszereket és szobrokat felsorakoztató múzeum épülete egykor kolostorként funkcionált, és azért különleges, mert a 15. században V. Alfonz király lánya, Joana hercegnő is csatlakozott az itt tevékenykedő apácarendhez.

A halászaton kívül a sóbányászat szintén átszövi Aveiro múltját és mindennapjait: a város már az ókori rómaiak idejében is jelentős kereskedelmi központ volt, ugyanis elhelyezkedéséből adódóan tökéletes kapcsolatot biztosított a sókitermelés és a kereskedelmi célú hajózás között. A városban napjainkban sajnos már csak egy maréknyi olyan medence maradt fent, amely alkalmas a sólepárlásra. Erre járva ezeket a sólepárlókat mindenképpen érdemes felkeresni, amit szervezett túrák keretében, de önállóan is megtehetünk. 

Tengerparti elhelyezkedése miatt persze Aveiro strandokból sem szenved hiányt: a központhoz a legközelebb a jellegzetes csíkos házikókkal határolt Praiai da Costa Nova esik, de egy kis utazással a Barra Világítótótorony lábánál található Praia da Barra, a São Jacinto Natúrpark homokdűnéi között megbújó Praia de São Jacinto, illetve az északi Praia da Torreira területét is könnyen el tudjuk érni.

Ha pedig kifáradtunk a sok programban, üljünk be a fő kanális mellett szétszórt éttermek egyikébe, ahol olyan helyi klasszikusokat kóstolhatunk meg, mint a város híres desszertje, az Ovos Moles de Aveiro. Az Atlanti-óceán közelsége miatt a tengeri herkentyűs fogásokból sincs hiány, melyek közül helyi specialitásnak számít az angolnából készült pörkölt, a Caldeirada de Enguias. Emellett természetesen olyan jellegzetes portugál fogásokat is kérhetünk, mint például az Arroz de Marisco (tengeri herkentyűs rizs), a Bacalhau à Brás (sós tőkehal) vagy a Tripas à Moda de Aveiro (palacsinta).