Különös geológiai jelenség áll a szivárványban pompázó hegyek mögött

Ahogy a neve is elárulja, a Kína északnyugati részén található Szivárvány-hegyek sokszínű képződmények. A látványos formációk a különleges, több mint háromezer méteres magasságokat is elérő Qilian-hegység északi lábánál találhatók. A NASA Földmegfigyelő Központja szerint a színes rétegek valószínűleg mintegy 50 millió évvel ezelőtt, a Himalája kialakulásával egy időben, tektonikus ütközések hatására emelkedtek ki a földfelszínre.

Az egykor viszonylag sík területet az indiai és az eurázsiai tektonikus lemez ütközése ráncolhatta össze, és formálhatta szaggatott tereppé. Az amerikai geológiai szolgálat (USGS) kutatása alapján ez azért történhetett így, mert a két ütköző kőzetlemez sűrűsége szinte megegyezik, ezért egyik sem süllyedt a másik alá, hanem felfelé gyűrődtek

A Szivárvány-hegység ugyanis homokkőből és iszapkőből áll – ezek olyan üledékes kőzetek, amelyek akkor keletkeznek, amikor a homok és az iszap hosszú idő alatt összetömörül és összeköt. A színes sávokat a kőzetben található vas és más nyomelemek jelenléte hozza létre. Minden réteg eltérő összetételű, ami meghatározza annak színét. A mélyvörös csíkok például vas-oxidokban gazdagok, a sárga rétegek jelentős mennyiségű vas-szulfidot tartalmaznak, míg a zöld sávokban klorit és vas-szilikát fordul elő.

A vas és más ásványi anyagok a kőzetben felhalmozódtak, miközben a homok- és iszapszemcsék még jobban összetapadtak. A szemcsék közötti pórusokban keringő talajvíz lerakódott – bevonva minden szemcsét és tovább összeragasztva a kőzeteket. Ez azt jelenti, hogy a hegyoldalon ma látható ferde sávok eredetileg vízszintes rétegek voltak, amelyek eltemetve maradtak volna, ha az indiai és az eurázsiai lemez nem ütközik össze. A lemeztektonika által kiváltott földmozgást pedig intenzív erózió követte, amely lesöpörte a színes rétegeket borító üledéket.

Az ötezer méternél is magasabban fekvő Montaña de Siete Colores (Hét szín hegye) az Andokban, egész pontosan Cusco régiójában található. A közösségi médiában az utóbbi években rendkívül felkapott hely színkavalkádját a különböző ásványi rétegek oxidációjának köszönheti, melyek évmilliók alatt ülepedtek le és váltak láthatóvá a hótakaró elolvadása után. A vörös részek ebben az esetben a rozsdakeveréknek, a sárgák a vas-szulfidnak, a lilák a goethitnek vagy oxidált limonitnak, a zöldek pedig a kloritnak a lerakódásai.

(LiveScience)