5 nukleáris katasztrófa sújtotta terület, amiből néhányat már meglátogathatsz

Ha Hirosimát és Nagaszakit nem számoljuk, a „leghíresebb" helyszín, amit nukleáris katasztrófa sújtott, egyértelműen a csernobili reaktorhoz köthető. Az 1986-ban bekövetkezett robbanás révén Európát és Afrikát is radioaktív szennyeződések érték, a közelben található Pripyat 50 ezer fős városát pedig órákon belül evakuálták.

Napjainkban az ukrán város egy hátborzongató emléket állít a tragédiának: az elhagyatott romos házak és a rozsdás vidámparki játékok között sétálva láthatjuk, hogy a természet visszakövetelte a területet magának. Ugyan a sugárzás szintje ma már jelentősen lecsökkent, a látogatáshoz külön engedélyek szükségesek, és csak vezetett túrák keretében járhatjuk be a térséget.

A 2011-es fukusimai balesethez egy masszív földrengés, illetve egy cunami vezetett. A természeti katasztrófák üzemzavarok és balesetek sorát indították el, végül pedig a reaktorok is károsultak. Az így felszabadult radioaktív anyagok beszennyezték a környező területeket, melyek közül hét még a ma is le van zárva.

Az evakuált zónák közül párat meg tudunk nézni vezetett túrák keretében, de a látogatásuk szigorú szabályokhoz van kötve.

Az 1957-ben Kistim-tragédiát sokan a „ második Csernobilnak" tartják: kevesen tudják, de a Majak komplexumból kiáramlott radioaktív anyag a duplája volt a csernobili katasztrófának. A baleset során a robbanás teljesen átszakította egy rosszul kialakított nukleáris hulladéktároló tartály falait, aminek hatására a radioaktív anyagok óriási területre jutottak el. Oroszország igyekezte eltitkolni az incidenst, így a környéken élőknek nem is volt tudomásuk a történtekről.

Közel két évtizedbe telt, mire a világ tudomást szerzett az egészről: 1976-ban a New Scientist folyóirat lehozott egy cikket, melyben Zhores A. Medvegyev száműzött tudós beszélt a témáról.

Hasonlóan a Kyshtymben történtekhez, az 1957-es sellafieldi katasztrófát is megpróbálták eltitkolni. Az Egyesült Királyság legsúlyosabb nukleáris balesete során tűz ütött ki az egyik plutóniumtermelésre használt erőműnél, mely napokig nem csillapodott.

Ugyan a biztonsági protokollok megakadályozták a teljes leolvadást, a levegőbe radioaktív anyagok – például por és gázok – kerültek.

Ráadásul az atomhulladék raktározására sem készültek fel teljesen, így a silókból radioaktív anyagok szivároghattak a talajba – jelenleg a létesítmény nincsen túl jó állapotban, és nem tudni, hogy mekkora veszéllyel járna a látogatás. Éppen ezért az erőművet le is kéne szerelni, ám biztonsági okokból ezt legkorábban 2037-ben tehetik meg.

Az Atlanti-óceánból rengeteg gyönyörű sziget emelkedik ki, ám a Francia Polinézia területéhez tartozó atollokat érdemes messziről elkerülni. A térségben 1960 és 1996 között Franciaország közel kétszáz nukleáris kísérletet folytatott le, melyek rengeteg katona és civil megbetegedéséhez vezettek – nem beszélve a tengeri élőlényekről. Úgy tudni, hogy ezek során több mint 110 ezer őslakost tettek ki magas szintű radioaktív sugárzásnak.

(Forrás: The Travel)