Jóval a légkondi előtt is hűtötték a házakat a perzsa sivatagban

A sivatagi országokban nem számít újdonságnak a 40 Celsius-fokot is meghaladó hőség. Bár ma már sok helyen légkondicionálókat használnak, a települések arculatában továbbra is jelen vannak a régi, természetes hűtési megoldások. A forróság mérséklésére már az ókorban is keresték a választ: ezek közé tartozik a többek között Iránban ismert badgir, vagyis szélcsapda, illetve széltorony.

A magasra épített, kéményekre emlékeztető széltornyok az oldalukon kialakított nyílásokkal fogják be a szelet, majd az épület belső tereibe vezetik. A rendszer lényege, hogy a hűvösebb levegőt egy csatornán keresztül lefelé tereli, miközben a felmelegedett levegő a szemközti nyílásokon át távozik.

Bizonyos esetekben a beáramló levegőt vízfelületek fölött vezetik át, például a hagyományos föld alatti vízvezető csatornák, az úgynevezett qanatok közelében. Ez tovább erősíti a hűtőhatást, és évszázadok óta segít elviselhetőbbé tenni a sivatagi környezet mindennapjait.

A badgirok általában három fő részből állnak. A torony belsejében futó függőleges csatorna vezeti a levegőt, a felső részen kialakított nyílások befogják és irányítják az áramlatokat, míg az alsó szakasz egyenletesen oszlatja szét a levegőt az épületben.

A három elem együtt olyan nyomáskülönbséget hoz létre, amely folyamatos légáramlást biztosít. Ennek köszönhetően a házak, bazárok, mecsetek és paloták belső tereibe is friss levegő áramlik.

A szélfogók egyszerre praktikus építészeti megoldások és a kulturális örökség fontos jelképei. A legnagyobb számban Iránban, különösen Jazd, Kermán és Kásán városaiban találkozhatunk velük. Jazdot gyakran a szélfogó építészet egyik legkiemelkedőbb példájaként is emlegetik.

Az UNESCO világörökségi helyszínen több épületen is visszaköszön a badgir, a leglátványosabb tornyokat a víztározókon és a Dowlat Abad kertben láthatjuk. Utóbbi 33,8 méteres magasságával a világ legmagasabb vályogból készült szélfogójaként ismert, ezért Jazd egyik kihagyhatatlan látnivalója.

A régi hűtési megoldások hatása ma is több helyen visszaköszön: Abu-Dzabiban például az Al Bahr Towers mashrabiya ihletésű árnyékoló homlokzata idézi meg a hagyományos arab építészet logikáját, Indiában pedig a dzsaipuri Hawa Mahal apró nyílásai segítették a természetes légáramlást.