Az érintetlenség határán: Albánia 5 gyönyörű pontja, amit még ma sem ismernek

Míg 10 éve még alig szerepelt az utazók térképén, mostanra a turisztikai portálok és magazinok rendszeresen beválogatják Albániát toplistáikba. Ez valahol érthető is, hiszen Pethő Beatrix, az Alfa Kontakt társalapítója szerint pontosan a tájak és látnivalók változatossága teszi olyan érdekessé: a Magyarországhoz képest harmadakkora Albániában ugyanis szinte mindenki megtalálhatja a számításait, hiszen az országban találunk magas hegycsúcsokat, kristálytiszta tavakat, széles kanyonokat, mesés tengerpartokat, luxusszállodákat, történelmi városokat és érintetlen településeket is.

A fejlesztések érdekessége, hogy ma turisztikai tekintetben Albánia egy olyan országgá vált, ami a luxus és az érintetlenség határán táncol. Egyrészt tanulva a túlturizmussal küzdő úti célok hibáiból, Albánia úgy döntött, hogy a mennyiség helyett a minőségre fókuszál: a luxusturizmus fejlesztése mellett legalább akkora hangsúlyt fektetnek a falusi agroturizmusra – olyannyira, hogy a turisztikai hivatal egy külön portált is létrehozott ismertetésük céljából. 

– mesélt tapasztalatairól Pethő Beatrix, aki külön felhívta a figyelmet az ország eldugottabb vidékein található farmhotelekre. Ezeken a helyeken a szezonális gasztronómiára, a vad állattenyésztésre és a helyi kultúrákra helyezik a hangsúlyt azzal a céllal, hogy megismertessék a turistákkal az igazi Albániát. Az idegenvezető elmondása szerint ráadásul az albánok óriási vendégszeretettel fogadják az utazókat, így ha a fentebb említett második kategóriához tartozunk, mindenképpen érdemes egy ilyen szálláshelyre foglalnunk – ezeket egyébként az oldalon szép számmal össze is gyűjtötték.

Na de melyek azok a helyek Albániában, amiket még mindig kevesebben ismernek?

Albánia nemcsak közel 400 kilométernyi tengerpartot tud felmutatni az üdülőknek, de mint írtuk, rengeteg termálforrással is büszkélkedhet. Egy ilyet találhatunk például Tiranától délkeletre: a Gramsh településéhez közeli Holta-kanyonnak (Kanioni i Holtës) már a megközelítése is kalandos, hiszen ahhoz, hogy elérjük a meleg termálforráshoz, először igencsak hideg vizeken kell keresztülsétálnunk – ez persze a nyári időszakban egyáltalán nem hátrány. A 350 méteres magasságot is elérő sziklás szurdok tele van gyönyörű barlangokkal és természetesen kialakult medencékkel, amelyekben még fürdeni is lehet a kiadós túránk után.

Pethő szerint bár Albánia természeti kincseinek java részét csak nehézkésen lehet megközelíteni, a szintén Gramsh településéhez közeli Sotira-vízeséssel nem ez a helyzet – ugyan ide is egy kisebb túrával tudunk eljutni, de a kaland még a kevésbé tapasztalt kirándulók számára sem fog túlzott megterhelést jelenteni. A Sotira-vízesés valójában több kicsi vízesésből áll össze, amelyek vize eltérő magasságban, a környező sziklák különböző pontjaiból tör elő. A kellemesen hűs víz végül egy medencében csapódik le, amiben a helyiek és a turisták is előszeretettel mártóznak meg a nyári időszakban.

Ugyan a Tiranába látogatók közül egyre többen fedezik fel a várostól északra elterülő Bovilla-tavat, ez még mindig nem tartozik Albánia legismertebb pontjai közé. A Dajti Nemzeti Park északkeleti részén található tóról nem mindenki tudja, hogy egyben egy víztározó is: Tirana városa például szinte teljes egészében innen nyeri az ivóvizet. 

„A tó meglátogatását könnyen össze lehet kötni egy kirándulással is – például Kruja magaslati kisvárosába –, de már csak egy ebédre vagy egy vacsorára is megéri leugrani, mivel a parton van egy kiépített kilátóterasz és egy panorámás, albán ízeket kínáló étterem is”

– javasolja Pethő, hozzátette: a tóhoz autóval is egyszerűen el lehet jutni, de annak, aki tovább is merészkedne, már egy terepjáróra is szüksége lesz a térség kiépítetlensége miatt. 

Így van ez a szintén Tiranához közeli Brar-kanyonban is, ahonnan a Tirana-folyó is ered. A Shkalla e Tujanit éttermet például gyönyörű pontra, szinte közvetlenül a folyó partjára építették azért, hogy könnyen le lehessen gyalogolni a vízparthoz, ahol a lelkesebbek szinte azonnal elkezdhetnek strandolni. De ez tökéletes kiindulópontja a mészkőkanyont érintő túráknak is, amik némelyikén akár a sziklamászást is kipróbálhatjuk.

Albánia déli részén is találhatunk egy különleges természeti látványosságot: Bënjë-termálforrások (Banjat e Bënjës) a Lengarice-folyó (illetve kanyonja) mentén húzódnak, és vizük hőmérséklete általában 25-32 Celsius-fok között mozog. A 8 forrás jellegzetessége, hogy mindegyik másfajta betegség kezelésére alkalmas, valamint extra szépséget kölcsönöz nekik, hogy vizük – jelenleg még – természetes kövekből kirakott medencékben gyűlik össze. Pethő azonban hozzáteszi, hogy mivel az albán kormány jelentős egészségturisztikai fejlesztéseket szeretne véghez vinni a területen, a jövőben várhatóan igencsak megváltozik majd környezetük – a tervek szerint lesz például egészségközpont, parkoló és pár öltöző is.

Pethőék először 20 éve, 2005-ben jártak Albániában, és bár a táj szépsége egyből levette őket lábukról, azt nem értették, hogy vajon miért nincsenek egy ilyen helyen magyarok – ekkor még ugyanis sokan negatívan, félve gondoltak az országra, így az érthetően sem a turisták térképére, sem pedig az utazási irodák kínálatába nem került fel. Amikor viszont már többedik éve nyaraltak Albániában, gondoltak egyet, és azt mondták, hogy „ha más nem csinál ilyet, majd mi megtesszük!” – ezzel a lendülettel meg is alkották cégüket. 2011-ben végül hivatalosan is átköltöztek a balkáni országba, és bár ekkorra már láthatóan elindultak a turisztikai fejlesztések, a mai népszerűséghez vezető áttörést csak a Wizz Air 2017-ben indult Budapest–Tirana járata hozta el. Innentől kezdve rengeteg megkeresést kaptak, mostanra pedig nyelvismeretüknek, tájékozottságuknak és helyi kapcsolataiknak köszönhetően már túrák és programok sokaságára  kísérik el az érdeklődő turistákat.

Weboldalukat ezen, több száz beszámolóból álló blogjukat ezen, az „Albánia - mindennapjaink egy nem mindennapi országban” nevű Facebook-profiljukat pedig ezen a linken tudjuk elérni.