Cifrapaloták sorakoznak Erdélyben, mégsem laknak bennük
Roma palota Vajdahunyadon, Románia
Fotó: Willy Mobilo, Shutterstock

2026-11-14

Cifrapaloták sorakoznak Erdélyben, mégsem laknak bennük

Románia több településén is kastélyokkal vetekedő, fényűző paloták magasodnak, aranyozott kapukkal, márványoszlopokkal és díszes tornyokkal. Az épületek többsége azonban nem állandó lakóhely, némelyikükben még konyha és fürdőszoba sincs. A szokatlan építkezési hagyomány mögött történelmi tapasztalatok, családi büszkeség és a társadalmi megbecsülés iránti igény áll.

Az erdélyi Hátszeg közelében fekvő Hosdát településén egészen meghökkentő épületekkel találkozhatunk. Az egyik ház kapuját aranyszínű Versace-emblémák és Rolex-koronák díszítik, a szomszédos, ötemeletes palota tetején pedig fémből készült halak sorakoznak.

Hasonló látvány fogadja az utazókat Románia más részein is, például Vajdahunyadon vagy a Bukaresttől délnyugatra fekvő Buzescuban. A palotákon a bizánci, az oszmán és a neoklasszicista építészet elemei gyakran egészen szokatlan formában keverednek.

A vagyon és a megbecsülés jelképei

A látványos paloták jelentős részét az 1989-es rendszerváltás után meggazdagodott roma családok építtették. Egyesek a kommunista rendszer idején elkobzott aranytárgyaikat szerezték vissza, mások a fémkereskedelemnek vagy a külföldi munkavállalásnak köszönhetően tettek szert nagyobb vagyonra.

Az építkezési hagyomány szorosan összefügg a roma közösségek történelmével is. A mai Románia egyes területein a romákat évszázadokon át rabszolgasorban tartották, felszabadításuk pedig csak 1856-ban fejeződött be. A későbbi időszakban is számos üldöztetéssel és hátrányos megkülönböztetéssel kellett szembenézniük.

Image
Buzescu, Románia
Fotó: Nataliia Budianska, Shutterstock

Laurian Ghinițoiu román fotográfus évek óta dokumentálja ezeket az épületeket. Szerinte a paloták a közösség önbecsülését és a láthatóság iránti igényét fejezik ki. Bár a kívülállók gyakran egyszerűen ízléstelennek tartják őket, a roma családok számára jóval mélyebb jelentéssel bírnak.

A paloták egyik legérdekesebb sajátossága, hogy sokukat eleve nem állandó lakóhelynek szánták. Elsősorban esküvők, temetések és más nagyobb családi rendezvények helyszínéül szolgálnak. Belsejükben ezért gyakran hatalmas, gazdagon díszített termeket alakítanak ki, miközben a mindennapi élethez szükséges helyiségek, például a konyha és a fürdőszoba, akár teljesen hiányozhatnak.

A családok általában a telken álló kisebb házakban élnek, a díszes paloták pedig az év nagy részében üresen állnak.

Rudolf Gräf építészettörténész szerint ezek az ingatlanok a roma közösségeken belül a társadalmi megbecsülés fontos jelképei. Ehhez kapcsolódik a romani pakiv fogalma is, ami a becsületet, a megbízhatóságot és a közösségen belüli tekintélyt fejezi ki.

Az utóbbi években ugyanakkor egyre kevesebb hasonló palota épül. Fenntartásuk rendkívül költséges, a fiatalabb generációk pedig sok esetben már inkább a tanulásra és a külföldi lehetőségekre helyezik a hangsúlyt. A különleges épületek így egy sajátos korszak emlékeiként maradnak fenn, amelyekben a történelmi tapasztalatok, a családi büszkeség és a vagyon látványos kifejezése találkozik.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!