Szerencsejátékból épült Budapest egyik legpompásabb palotája
Szemben a Március 15. (egykor Eskü) tér, bal oldalon az Osztálysorsjáték palota, 1940
Fotó: Fortepan / Bor Dezső

2026-10-27

Szerencsejátékból épült Budapest egyik legpompásabb palotája

A mai Március 15. téren egykor különös palota magasodott, amit lényegében a századforduló egyik népszerű szerencsejátékának bevételeiből emeltek. Az Osztálysorsjáték-palota alig fél évszázadig állt, mégis mozgalmas élet zajlott benne: irodák, elegáns lakások, üzletek és színház is helyet kaptak a falai között, utóbbinak pedig később egy mozi vette át a helyét.

A történet 1897-ben kezdődött, amikor egy új törvény megszüntette az addigi számsorsjátékot, és helyette bevezette az osztálysorsjátékot. Az állam a szervezés kizárólagos jogát húsz évre magánvállalkozásnak engedhette át, méghozzá legalább évi 1,2 millió forintos haszonbér fejében.

Az üzlet hamar jövedelmezőnek bizonyult. A Magyar Királyi Osztálysorsjáték Részvénytársaság a bevételeiből reprezentatív palotát építtetett az akkori Eskü téren, a mai Március 15. tér területén. A négyemeletes épület terveit Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr készítette.

Az építészek látványos, historizáló palotát álmodtak a Duna mellé, amelynek díszítésében már a szecesszió formái is megjelentek.
Image
A Március 15. (Eskü) tér, jobbra az Osztálysorsjáték palota, 1903
Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes
A szerencse palotája

A homlokzatot indák, gyümölcsfüzérek, maszkok, sárkányok és nimfák díszítették, és természetesen Fortuna, a szerencse istennője sem maradhatott le róla. A mozgalmas tetőzet koronára emlékeztető díszeivel messziről kitűnt a környezetéből.

A földszinten az osztálysorsjáték helyiségei, üzletek és vendéglátóhelyek kaptak helyet, az emeleteken pedig lakásokat alakítottak ki. A Dunára néző ablakokból különösen szép panoráma nyílhatott, a közelben pedig néhány évvel később elkészült a régi Erzsébet híd is.

A palota története azonban hamar új irányt vett. 1918-ban Medgyaszay Vilma és férje, Vámos Árpád színházat alakított ki az épület fedett belső udvarában. A Lechner Jenő tervei alapján berendezett teátrum azonban mindössze néhány évig működött.

1921-től már filmvetítésekre érkezett ide a közönség. A filmszínház először Helikon Mozi, majd Orion Mozi, 1933-tól pedig Casino Mozi néven működött, egészen 1945-ig.
Image
Grafika az Osztálysorsjáték palotáról
Fotó: Divald Károly / Facebook / Régi szép idők
A világháború döntötte romba

A palota kiváló fekvése végül a vesztét is jelentette. Budapest ostroma alatt az Erzsébet híd közelsége miatt súlyos találatokat kapott, és a tűz is jelentős károkat okozott benne. Olyan rossz állapotba került, hogy a háború után már nem állították helyre. Romjait a környező tömb épületeivel együtt elbontották, a területet pedig később az Erzsébet híd pesti hídfőjének átalakításakor rendezték át.

Ma főként út és zöldterület foglalja el azt a helyet, ahol egykor Budapest szerencsejátékból finanszírozott palotája állt. Az Osztálysorsjáték-palotából szinte semmi sem maradt, régi fényképeken azonban ma is látható, milyen impozáns épület tűnt el a pesti Duna-partról.

(Ilyen is volt Budapest, PestBuda)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!