Egy egész falu elférne Magyarország legnagyobb lakóházában

A Faluház megszületését a második világháború utáni Magyarország egyik legsürgetőbb problémája, az egyre súlyosabb lakáshiány készítette elő. A gyors iparosítás tömegeket vonzott a városokba, miközben a népesség is nőtt, ezért az 1960-as évektől nagyszabású lakásépítési programok indultak. Az előre gyártott elemekből gyorsan és viszonylag olcsón lehetett egész lakótelepeket felhúzni, Budapest külsőbb városrészei pedig néhány év alatt látványosan átalakultak.

Óbudán mindez különösen szembetűnő volt. A Flórián tér körül 1968 és 1975 között épült ki az új városközpont és lakótelep, amelynek egyik legmarkánsabb elemét, a Szőlő utcai Faluházat 1970-ben adták át. A szovjet paneltechnológiával készült épület mérete ma is rendkívüli: 315 méteren húzódik végig, 15 lépcsőházában pedig 886 lakás kapott helyet. 

A Faluház környezetét eredetileg jóval mozgalmasabbra tervezték. Irodaházak, iskolák, óvodák, éttermek és közösségi terek kerültek volna elé, így a térség egy új óbudai központ szerepét kapta volna. A nagyszabású elképzelésekből végül csak részletek valósultak meg, köztük az 1976-ban megnyílt Flórián Üzletközpont, amit Magyarország első bevásárlóközpontjaként tartanak számon. A Faluház előtti terület ugyanakkor beépítetlen maradt, így ma is nagy zöldfelület húzódik az épület előtt.

Az első beköltözők számára az új lakások sok esetben jelentős életminőség-javulást hoztak. A meleg víz, a fürdőszoba, a központi fűtés, valamint a beépített konyhabútorok és szekrények olyan kényelmet kínáltak, amely akkoriban sok család számára korántsem volt magától értetődő.

Évtizedekkel később már egészen más jellegű feladat várt a házra: a korszerűsítés. A 2000-es évekre a Faluház jelentős energetikai felújításra szorult, ezért 2008-ban nagyszabású munkák kezdődtek.

Leszigetelték a homlokzatot és a tetőt, kicserélték a nyílászárók jelentős részét, a ház tetejére pedig 125 darab, összesen több mint 1500 négyzetméternyi napkollektor került, amelyek ma már a melegvíz-szükséglet nagyjából felét fedezik.

A beruházás költségeinek 40 százalékát az Európai Unió és Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, 33 százalékát a magyar állam vállalta, a fennmaradó 27 százalék pedig a lakókra jutott. Ez lakásonként nagyjából 350 ezer forintos hozzájárulást jelentett.

A korábbi szürke homlokzat helyére kékes-zöld árnyalatok kerültek. A színválasztás sem volt véletlen: Óbuda domboldalain egykor jelentős szőlőtermesztés folyt, a homlokzat színei pedig a régi Óbuda egyik jelképét, a kék szőlőt és annak leveleit idézik. 

Egyvalami azonban a felújítással sem változott: a Faluház több mint fél évszázad után is Óbuda városképének egyik meghatározó eleme.

(Építészfórum)